2012. november 29., csütörtök

Vacsorahegyek, apró történések

Az elmúlt héten nem történt velünk semmi érdekes, leszámítva pár dolgot…:) Ilyenkor elég nehéz címet adni a bejegyzésnek is...:)

Csütörtökön Sami anyukája vendégelt meg minket vacsorára. A spanyolokkal együtt mentünk mivel semmi kedvünk nem volt menni amúgy sem s így legalább nem csak mi voltunk. Sokan kérdeztétek merre van Elvan…hát 2 hónap után most megjelent a vacsorán Ő is….persze folyamatosan mondják, hogy végzős és nehéz vizsga vár rá…könyörgöm végtére én is végzek majd és otthon a következő félév nekem is fontos lesz…na mindegy….a vacsora többféle húsból, levesből állt, desszertből, gyümölcsökből…Sami anyukája nagyon rendes és kedves, hogy ennyire készült de egyszerűen nem értették meg, hogy ez túl sok kaja…amúgy is mióta itt vagyunk alig eszünk és hirtelen ennyit az ember nem tud..több kaja volt mint egy húsvéti reggelen otthon…ráadásul a másik probléma az volt, hogy nem nagyon szeretjük a speciális török kajákat így csak nyeltünk….
Komolyan kiakasztanak már azzal, hogy itt mindig minden kaja speciális, Konya mindig a leg-leg-leg…Sokszor szerintem azt hiszik, hogy mi nagyon el vagyunk maradva a világtól….pedig ha tudnák, hogy a magyar SPECIÁLIS ételek mennyivel jobbak…-.-"

Másik kérdés amin sokszor kiakadok ha a Sami elkezd róla beszélni az a vallás…Normális ember tiszteletben tartja a másik vallását és elfogadja ill. legalábbis nem teszek én sem megjegyzést neki az Ő vallásukról, nem próbálom ráerőltetni…de mikor elkezdi a vacsorán, hogy akarok e olvasni a Koránból és megnézni azt és MEGTANULNI belőle valamit….ezekre már csak szemmeregetést és egy mondatot fűztem, hogy nem érted meg, hogy én katolikus vagyok, akar tanulni a Koránból a jó édesanyád…..kár, hogy az utóbbi részletet már angolul nem tudtam kifejezni csak magyarul….:D de a hangnememből szerintem értették mit akarok….ehhez kapcsolódik, hogy Sami akart venni nekünk kicsi Koránt magyarul de csak angolul talált de még keres….könyörgöm nekem aztán ne vegyél semmi féle nyelven Koránt mert az Magyarországra haza nem jön velem…..majd én is veszek neked Bibliát aztán meglátjuk örülsz e neki….
Sajnálom vannak dolgok itt amikre már annyira ideges vagyok, hogy ha csak a mondatot elkezdik már mondom, hogy nem érdekel….

Hétvégén úgy volt, hogy tengerpartozunk de sajnos a lengyeleknek konferenciára kellett menni és így ugrott a terv…

Hétfőn délután Cristina kapott egy rossz hírt otthonról..sajnos az anyukája kórházba került..este még várakozásban volt, hogy másnap mit mondanak az orvosok, de éjjel a bátyja hívta, hogy az első repülőgéppel amivel tud menjen haza mert sajnos rosszabbodik az állapota…éjjel fél 3-kor kopogott nekünk, hogy szóljon megy haza de megvette visszafelé is a repjegyet és bízik benne minden jól megy és visszajön…kikísértük a koli elé megvártuk vele a taxit aztán mikor elment kb. 1 perc alatt gondoltuk, hogy utána kellene menni Rosaval együtt, mert 7-kor indul a gépe ne kelljen várnia 4 órát egyedül és csak gondolkodni…Jót is tett neki, hogy kimentünk addig is tereltük a gondolatait meg jól érezte magát..azóta várjuk a híreket folyamatosan, szerencsére az állapota jelenleg nem rosszabbodik az anyukájának…egyetlen kis szerencse, hogy a szülei mindketten nővérként dolgoznak a kórházban így azért oda van rá figyelve és mindig bent lehet vele valaki…

Kedden ismét elmentünk a bazárba, nem sok mindent vettünk.
Este 5-kor kötelező erasmusos találkozó volt, amiről senki nem volt hajlandó mondani valamit is..azért volt kötelező mert kajálni mentünk a drága rektor invitált meg minket akinek fel kellett állni és meghajolni mikor megérkezett és az ölébe a szalvétát is a pincér tette…
Természetesen ismét konyai speciális kaját kaptunk..a levesre azt mondta Damian nekem ez olyan mint a gulyás..hát mondtam neki, hogy a gulyás az nem így néz ki..mondta is, hogy jaa kicsit csípősebb mint ez..hát jaa meg annyi minden van benne nem csak lé meg valani fene tudja…:D a színe az egyetlen ami hasonlított…
Egyébként ez a vacsora nagyon finom volt egyértelműen sok képet kattintgattak rólunk ismét az iPhone-tól kezdve a kicsi gépen át az egészen komolyig…én egy gépnek mosolyogtam csak kedvesen…:D neki is csak azért mert a koliba dolgozik és bírom…:D
A végén mindenki kapott egy kis egyetemet reklámozó ajándékokat…

Tegnap Judit krumplifőzeléket próbált csinálni..nem nagyon sikerült de Rosanak ízlett..:P délután elmentünk a fitnessbe aztán negyed 7 körül Rosaval elkezdtem palacsintát csinálni. Jobban inkább én csináltam mert mikor láttam, hogy a tésztát olyan lassan keverte, hogy tiszta csomós lesz akkor inkább mondtam majd én összekeverem…:D pedig beszéltünk otthon mennyivel egyszerűbb hiszen a keverő segít nekünk, de épp ezért nem értem miért nem keverte gyorsabban….:D mert otthon a keverő sem 1-es fokozaton megy….:D A lényeg, hogy sikerült finom lett és hárman közösen ettük a vacsit. ;)

Ma reggel arra keltem, hogy valaki nagyon ordít a mi konyhánkba. Elsőnek gondoltam, hogy a az ukránok de egyre jobban halottam, hogy ez bizony török nyelv….de ki beszél törökül a mi konyhánkban üldögélve??? már mikor nem bírtam kimentem és látom, hogy a takarítónő a recepsiós csajjal üvöltve és ülve beszél a mi konyhánkban……hogy mi a…? mindkettőnek dolgoznia kén erre a mi konyhánkban üldögélnek?? nem tudom, hogy gondolták…gondoltam elkezdek teát csinálni csapkodva abból talán megértik mennyire mérges vagyok…3 percen belül el is hagyták a konyhánkat…aztán 2 perc múlva újra a külső ajtónknál ordítanak odamentem becsaptam azt az ajtót aztán csodák csodájára elkezdett „takarítani” a nő… kinyitja az ajtót, hogy ott is takarítson minezt fél percben és ismét üvöltenek…ismét kimentem és becsaptam az ajtót aztán remélem most már tényleg elhúznak innen…de még hallom őket…remélem ma megkérdezi valaki az erasmus irodában, hogy vagyok aztán el is mesélem…a mi konyhánkban ne üldögéljen senki sem……ezzelé ismét jól indult a napunk..

Szóval ez a hetünk nem kezdődött a legjobban. Mi is állandóan gondolunk Cristinara és az anyukájára. Ráadásul szegény Rosa itt maradt egyedül az anyanyelvén senkivel nem tud beszélni, de mi itt vagyunk neki, nincsen egyedül csak rossz az egész szituáció…Sőt jövő hét csütörtöktől együtt megyünk Isztambulba reméljük Cristinaval együtt aki majd boldogan tér vissza hozzánk és otthon is minden rendben lesz neki! :)

u.i.: heti érdekességünk: fényes, napos délután ebédelünk a konyhán mikor a szembe lévő ablakban egy szép nagy bagoly üldögél….:D

Puszik otthonra!

2012. november 21., szerda

Nahát, hogy mennek a napok...

Judit mesél nektek :)

Amióta nem jelentkeztünk azóta ezek történtek velünk:
Visszaérkeztünk Sideből, a nagy kirándulásról autóstoppal és kezdődött az élet ismét Konyába.

Kedden szabadok voltunk, mostunk és pihentünk, a szokásos egy kirándulás után.

Szerdán reggel 9-kor gyülekező a koli előtt és irány Cumra. Semmi kedvem nem volt elmenni, mert még a házimat sem csináltam meg, de Tes mondta, hogy muszáj…. Ellátogattunk egy cukor/csokigyárba, utána meg az egyetemnek egy másik kihelyezett részére, ahol megvendégeltek minket speciális török étellel, amit akkor szolgálnak fel, ha esküvő van. Nem volt rossz, de csak ezért nem megyünk itt férjhez :) Befejezésként elmentünk egy állatkertbe, ahol mi már előtte jártunk, így én kint a padon megvártam őket, egy osztrák lánnyal beszélgettem addig. Ja és amit itt állatkertnek hívnak, az nem állatkert: kutyákkal és macskákkal, semmi egzotikus állat…
Big M. és Lukasz...a legjobbak :)

"kedvenc" szomszédunk, én, ausztriai lány
ebédünk
Hétvégén kicsit fellendült a társasági életünk. Egész héten keddtől szombatig Kornéliával és a többiekkel eljártunk együtt fitness clubba, úszni és szaunázni. Ezek az együtt töltött idők jók voltak arra, hogy beszélgessünk, tervezgessünk közösen mit kellene csinálni másnap együtt :)
Szombaton voltak olyan kedvesek, hogy miután bevásároltunk a bazárba, olcsón sok mindent: sajtot, gyümölcsöt, fűszereket, gombát stb….meghívtak minket, hogy együnk együtt velük, ők főznek….:)
Mateusz a legjobb szakács itt a koliba….Kornéliának minden nap elmondjuk mennyire szerencsés, hogy a barátja ilyen jól főz. Speciális török ételt csináltak, speciális török itallal találva, befejezésnek meg gránátalmalé és tea járt mindenkinek. Evés közben meg az ablakból néztük, hogy milyen felvonás van az egyetemen: Atatürk halálának évfordulója volt. Az estét később folytattuk: alkohol, kártyaparti, zene…..Egyfolytában nevettünk, videók is készültek, amelyek természetesen nem publikusak :)
 
 

Következő hét szerdáján elmentünk egy iskolába, ahol fociztunk, gyerekekkel próbáltunk beszélgetni, ebédet is kaptunk. :) Nekünk és a spanyoloknak muszáj volt menni mert az angol tanszékről a koordinátorunk szólt, hogy menjünk. :) Rajtunk kívül még jött Big Mateusz meg három lengyel csaj és 2 ukrán lány és egy srác tartott velünk.
 
 
 
Aztán innentől csak suli és suli, meg úszoda, fitness, szauna, és csak vártuk a Cristina szülinapi partiját…Még egyszer elfogtam a fiúk invitálást vacsira: spenótos sajtos tészta volt a menü, nagyon nagyon finom volt. Még Barbi is megkóstolta, pedig nem is szereti a spenótot :)
Kedden elmentünk csak csajok a piacra és vettünk a Cristinának szülinapi ajándékot….meg hát ilyenkor persze magunkra is gondolunk ha már ott járunk, aztán később a fiúk is csatlakoztak, és együtt visszajöttünk a koliba.

Csütörtökön már elég korán indult a napunk, a kedves szomszédunk miatt, aki minden áldott nap legalább 200szor csukja és nyitja az ajtaját, mint valami idióta (ja és nem csak mi nem szeretjük, hanem senki sem, a pasijával együtt). Voltunk suliba, ahol elő kellett adnunk egy szituációt. Utána elmentem fitnessbe, Barbi addig lepihent. Fitness után Rosának és a török fiúknak segítettem feldíszíteni a lakást a partira, vettünk tortát, lufit meg ami kell. A buli 8 kor kezdődött, jó sokan voltunk :) Részletekbe nem mennék bele, de mindenki szerette a vodkát redbullal és készült jó pár kép is…Cristina elintézte, hogy 11 helyett 12.30 keljen visszaérnünk :) Hát azért ezt sem sikerült betartanunk…gyalogoltunk vissza a hidegbe.
Cristina, Big M., Baska, Rosa :)
Osi, Tomek, Damian, Lukasz, Cristina, Baska, Wlodek, Nela
Barbi, Big M., én, Tomek, Lukasz
Felirat hozzáadása
Másnap alvás, bár Barbara nem tudott aludni és már nagyon akart menni az új plázába, de 6 óráig várnia kellett. Lányokkal együtt elindultunk villamossal, tele volt…ja és ami a legjobb alig volt készpénzünk, de a plázába elfelejtettek bank automatát tenni. El sem hiszem milyen Pláza az ahol nincs automata…Ez Kenya :) Szóval pénz híján nem nagyon költekeztünk…de azért Barbara csak ivott egy kávét a Starbucks-ba :) Visszajöttünk és azóta tervezzük, hogy majd egyszer még visszamegyünk, de nem mostanában…(pénz,pénz)

Na és amivel el vagyok maradva egy ideje:
Már nem tudom mikor, de voltam a Rixosba (hotel, közel a kolihoz); (török barátaim hívtakJ): úszni, szaunázni….Hát úszni nem tudtam, de kaptam eredeti török masszázst a török fürdőbe. Egy török férfi, aki már régóta ezzel keresi kenyerét, hát jól megtisztította a testem. Több mint 2 óráig egy nagyon-nagyon meleg kőlapon kellett feküdnöm: elsőként leradírozta a testem, utána megmasszírozott, végül még a hajam is megmosta. Aztán beöltöztettek és elvezettek a pihenő szobába, ahol lazítanom kellett és persze találkoztam új emberekkel. Akiknek elmeséltem ezt az élményt, hát ők nem tudtak mást mondani, minthogy ők még nem is probálták. Érdekes előbb voltam török masszázson, mint némelyik török származású emberke…na mindegy, nekem is elég volt egyszer, mert bár szeretem a meleget, ez túl sok volt nekem is. Ezután élmény után rá pár napja vettem bérletet a kolihoz közeli uszodába (komplett: úszoda, fitness és szauna: az ár 3 hónapra igen olcsó az otthonihoz képest) Azóta minden nap járok és múlt hét óta Barbara is tagja a csapatnak, együtt izzadunk a fitnessterembe a sok gyorséttermi kaja miatt :)

És akkor a jelenről:
Már egy ideje stresszben élünk, mivel Barbara anyukájától felvilágosítást kaptunk, hogy Izmirbe jól átvertek minket: kétszer kifizettük a szállásunkat, egyszer kézpénzben utána meg levonták a számláról…nem tudunk mit csinálni, mivel számlát nem kaptunk. De hát senki nem érti meg, hogy ez Törökország, itt még egyszer sem kaptunk számlát semmiről. Itt az ÁNTSZ annyi pénzt zsebelni be az államnak, hogy nem lenne többé adósságunk….na mindegy próbáltuk visszaszerezni a pénzt, de hát ez van….a tegnapi nap volt a best (hétfő), voltunk reggel suliba, ahol 2 órán keresztül török nyelven előadást hallgattunk, aztán a jó hír, hogy nem kell most vizsgát tettünk, elég csak a félév végén :) Utána elmentünk együtt ebédelni a spanyol lányokkal (mert hétfő a mi nagy napunk, akkor tartjuk a közös ebédet), aztán a megint rossz hír, hogy Tes sem tudta elintézni, hogy a pénzünket visszakapjuk. Hogy levezessük a napot, elmentünk kondizni. Futás közben a takarítónők körbetakarítottak minket, aztán futunk a megszokott sebességünkön, erre jön a török csajszi és leveszi, persze nem beszél angolul mi nem értünk semmit, de kivoltam, nem hiszem el, ha futunk, akkor hadd már én döntsem el milyen sebességen szeretnék…és edzés után a legjobb az volt, hogy végre egyedül lehettem a szaunába :)
Estefelé megérkezett kedves barátunk Lukasz, aki nem felejtett el minket és hozott nekünk olcsóbb bort, mert ugye nem felejtettétek el, hogy milyen drága itt... Szóval miért is ne, megkóstoltuk, aztán hívtuk Lukit, hogy csatlakozzon, aztán később már mindenki itt volt: parti a mi szobánkba :) Mindenkinek sikerült újból megszegni az összes kolis szabályt: no alkohol no cigi és fiúk a lányok részén...:) A portások meg hát nagyon nem tetszett nekik a dolog…kopogás, fiúk elbújtatása, ágy alá, asztal alá, ki hol talált helyett...1 óra után, mikor már másodszorra jöttek viszont már távozniuk kellett, mert már nagyon-nagyon mérges volt a bácsika…persze Mateusz volt a legjobb, elbújt az asztal alá, úgy hogy senki nem vette észre (mi sem), így sikerült a barátnőjével aludnia, pedig már megmondták neki, hogy ő egy őrült és rossz :) Hát igen ez Konya…szeparálás az nagyon megy nekik….Hát buli után mit is csináltunk volna, mint mosogatás rendrakás és alvás…
Big M., Cristina, Lukasz, Damian, Barbi, Rosa

ajj-jajj szabályszegés...:D
Damian, Mateusz, Nela

Cristina, Lukasz, Barbi
:)
Tegnap reggel megnéztük az elmaradt Barátok Köztöt, utána készülés a bazárra, a vasalásra és majd a pihenésre, mivel holnap suli lesz…Bazárban sikerült mindkettőnknek beszerezni újabb értékes dolgokat... mielőtt indultunk éppen a Morning show-t hallgattunk és a hamisított árukról beszéltek kiemelve drága barátunkat Louis Vuitton-t....csak ide kellene eljönniük mert itt aztán sok-sok Vottyon van...:D úgy hamisítják itt a dolgokat, hogy hihetetlen....:D

Előreláthatólag ha minden jól alakul szombaton ismét utazunk a tengerhez…hírek később… :)

2012. november 8., csütörtök

Halloween party, Side :)



Előre közlöm, hogy ebben a bejegyzésben két Mateusz fog szerepelni. Ahhoz, hogy ne kelljen mindig magyarázkodni úgy fogom megkülönböztetni őket, hogy:
simán Mateusz lesz az akinek a barátnője Kornelia és Big Mateusz lesz a másik, aki azért big mert jó magas és mi is így különböztetjük meg..:D

Csütörtökön ismét Red Bull party következett ami Halloween party volt. :) Tudom 1 nappal később ünnepeltük de ez felelt meg a házigazdáknak. :) Már kezdtem sajnálni, hogy idén kimaradok a szokásos Halloween buliból de aztán mégis összejött. :)
Eredeti terv az volt, hogy fél 7-kor találkozunk és indulunk de 6-kor szólt Lukasz, hogy fél 8-kor megyünk. Közben megemlítette, hogy új tervük van. Leakarnak menni a tengerpartra hétvégére és, hogy szeretnénk e csatlakozni de mondtam, hogy ezen még gondolkodnunk kell…

Halloween party
A Red Bull-os fiúk kitettek magukért szépen feldíszítették a lakásnak egy szobáját, faragtak tököt is és pár jelmezzel is szolgáltak. A buli nagyon jól sikerült mindenki iszogatott és az energiaitalunk minden mennyiségben ismét ingyen volt. :D Mindenki jól érezte magát és még egy jót táncoltunk is. Egész este Lukasz és Big Mateusz mondta, hogy menjünk velük mindenképpen másnap. Még azt is megkérték, hogy tanítsam meg nekik, hogy „Gyere velünk Antalya!” :D Antalya-ba már túl nehéz volt nekik…:D
Judit megbeszélte, hogy reggel 7-kor kopogjanak és majd meglátjuk. Mind ketten nagyon akartunk menni de egész hétvégén házit kellett volna csinálnunk így gondolkodtunk…Jaa és a másik dilemma volt, hogy stoppal elmenjünk e 235 km-t. A lengyeleknek ebbe van tapasztalatuk már…:P Mi eddig nem csináltuk mivel ketten lányok azért nem próbáljuk ki…:D
 
 
 

Péntek
Lukasz 7:10-kor kopogott, hogy mit döntöttünk gyors 5 perc gondolkodás után rámondtuk az áment.
Összekészülődtünk negyed 9 körül meg indultunk is. Hatan mentünk: Kornelia, két Mateusz, Lukasz és mi. Első utunk a boltba vezetett, ahol kértek kartont a fiúk amire az úti célunkat felírtuk. :)
2 csoportba mentünk velünk Lukasz volt, akinek a lelkére kötöttük, hogy vigyáznia kell Ránk. :D

Elindultunk a főútnak mosolyogtunk és vártunk :D kb. 10 perc múlva nekünk szerencsénk volt megállt egy autó. Egy fiatal srác volt benne aki elvitt minket az antalyai útra egy benzinkútnál tett ki minket.
Ott ismét vártunk kb. 3 percet egy idősebb férfi vett fel minket aki sajnos nem akarta megérteni, hogy nem akarunk busszal vagy bármivel elmenni csak stoppal, mert az állomást mondta nekünk végig…:D Lukasz egyébként kicsit beszél törökül szóval nem volt gond de ez a férfi nagyon hadart…:D nem baj mentünk vele egy kicsit majd búcsút vettünk egymástól, azon a pihenőhelyen ahol mikor mentünk Alanyába megálltunk szóval tudtuk, hogy félúton vagyunk. SIDE tábla elő és vártunk hamarosan egy kamionos meg is állt aki Manavgatig ment ami nagyon tökéletes mert onnan Side már csak 10 km. A sofőr rendes volt félúton vett nekünk csokit is. :) Miután kirakott minket Manavgat szélén onnan busszal bementünk Manavgatba. Elindultunk a főút felé mikor belefutottunk egy új Mitsubishi autószalon megnyitó ünnepségébe. Jó turista módjára megálltunk és éltünk a lehetőséggel, hogy ingyen szendvicsfalatkákat, sütit együnk kólát és vízet kapjunk :D Miután tele voltunk szépen távoztunk. :D Vártuk a következő áldozatunkat akik hamarosan meg is álltak és elvittek Sidebe. :)
Lukasz, én
Végre megérkeztünk, bementünk a Tourinformba egy gyors szálláskeresésre. Találtunk a neten elég jó áron így elindultunk a hotelba. A hotel nem volt drága szezon végén de közben jött sms Kornéliától, hogy találtak még olcsóbbat. (Mivel külön jöttünk megbeszéltük, hogy aki előbb leér és talál olcsó szállást nyilván szól a másiknak).

A szállásunk kb. 10 percre volt a tengertől, kaptunk reggelit. Mi egy szobában voltunk Big Mateusszal és Lukasszal, Mateusz meg Korneliával. :)
A másik csapat elmondta, hogy ők nem voltak szerencsések többet vártak mint mi és az autó ami megállt nekik elvitte őket a buszpályaudvarra ott pedig nem tudtak ellenállni a busznak a sok várakozás után..:D nem is értettük, hogy juthattak le előbb mint mi..:D és említették, hogy láttak minket Manavgatba a buszról mikor ingyen eszegettünk….:D

Leraktuk a cuccainkat és útnak indultunk. Betértünk egy boltba mindenki vett magának kedvére való italocskát és lementünk a partra. Ilyenkor már sötét volt de mi élveztük.
Szóba jött, hogy kinek mi a neve és, hogy a másik országban, hogy hívják. A többiek lengyelek és mondták, hogy a Judit-Judita én pedig Baska vagyok náluk. Azóta engem csak Baskanak hívnak, ami egyébként tetszik…:D
Judit, Lukasz, Big Mateusz
Kornelia, Mateusz, én
Megbeszéltük azt is, hogy Ők mikor megszólal a mecset azt csak Tarzannak hívják (napi ötször halljuk a "dallamot") és mi ugye nem szeretjük és tényleg olyan mintha Tarzan üvöltene…:D Hallgassátok Ti is meg egy példát
https://www.youtube.com/watch?v=ZMD5TH2Xh8s

Sokáig nem voltunk itt mert éhesek voltunk. Gyors bekaptunk valamit, még csak 7 óra volt de olyan sötét, hogy azt hittük már 10 óra. Mivel még korán volt kiültünk a partközelbe és megittuk az italocskánkat. 
Hotel felé még a fiúk bementek és kitalálták, hogy igyunk Raki-t ami Törökország nem hivatalos itala és hasonlít a görög ouzóhoz. Sokáig nem kellett kérlelni senkit, hogy akkor közösen veszünk egyet. Hotelban még az udvaron nyomtunk egy ping pong és csocsó partyt. Mi lányok a ping pongba és a csocsóba is jobban teljesítettünk…:P Ezután az erkélyünkön megittuk az italunk felét, majd rajtam és Big Mateuszon kívül mindenki csobbant a jó hideg medencében..:P
Nyugovóra tértünk de éjjel arra keltünk, hogy halljuk 50 m-ről Tarzant és fázunk……

Szombat
Felkelés, reggeli és kirándulás volt a mai napra tervezve. Béreltünk egy autót mert jobban megérte mint busz vagy akár stop. Lukasz volt a sofőrünk, aki remekül vezetett a török vezetők közt pedig még csak Ő is 21 éves..:) Én ültem elől a maradék négy hátul. :)
 
 
 

Elsőként elmentünk Aspendosba – ősi görög-római város, „Leginkább a színházáról ismert, mely az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori színház a világon, 15 000 férőhellyel. A színházat ma is használják.”
Megmásztuk a színházat, Mateusz addig lent maradt és énekelt is egyet…:) Utána megnéztük a színház körüli területet is.
 

Ezután elmentünk Perga-ba – „ősi város, a valamikori Pamphylia régió központja, ma romváros Törökország délnyugati partvidékén, Antalya tartományban. Mai neve Perge, legkorábbi említései a hettiták korából származnak, ekkor Parha a neve.”
 

Végre elindultunk Antalyaba abba a reményben, hogy vár minket a tenger mert egész nap nagyon meleg volt…Persze ha olyan könnyű lenne megtalálni a strandot…:D leparkoltunk, elsőnek ettünk megindultunk a tenger felé csak éppenséggel ott nem lehetett fürödni hacsak bele nem ugrok a szikláról a vízbe, bár kétlem, hogy jól esett volna :) viszont láttuk, hogy merre van a strand. Jó sok időbe telt odatalálni annyira, hogy be is sötédedett…..:D Nekem a víz nagyon hideg volt a lábamnak így nem mentem be a vízbe, Kornéliával vártuk a többieket akik csak épp, hogy megmártóztak…Mikor kijöttek jól fáztak is és Big Mateusz mondja, hogy nincs törölközője…:D ejj mondom hát te őrült vagy majd jól megfázol így odanyújtottam neki az én törölközőmet…..
csapat: Big Mateusz, Mateusz, Kornelia, Lukasz, Judit, én :)
 
 
Még sétáltunk egy kicsit a sétányon, fényképezkedtünk itt-ott majd indultunk vissza Sidebe.

Autóval menni Törökországban nagyon érdekes és szórakoztató volt. :) Pár példa:
Mikor mellénk ért egy autó nyomta a zenét ezerrel erre Lukasz felhangosította a miénket és mondta, hogy ejj konkurencia…:D A körforgalom is baromi furcsa mert bemész de minden kijárat előtt lámpa van…:D én ezt nem értem normális esetben a körforgalomba nem kell lámpa…vagy ez vagy az…:D Mikor megakartunk állni kajálni és kanyarodunk a körforgalomba pirosat kaptunk és azt vettük észre, hogy elég rossz helyen vagyunk mert szembe álltunk a forgalommal….:D voltak vicces esetek, ha még ezt nem is tudom átadni így nekünk egy élmény marad…:D
Este visszaértünk mindenki fáradt volt és nyugovóra tértünk. :)

Vasárnap
Felkelés, reggeli aztán irány a part! Egész nap csak pihentünk, fürödtünk és napoztunk. :) Kicsit le is barnultunk. :) Judit, Lukasz, Big Mateusz és én makaóztunk pár kört amibe ismét csak mi magyarok voltunk jobbak….én agyonszívattam Big Mateuszt, de hát állandóan jó lapjaim voltak és nem tehettem róla, hogy Ő jött utánam…:D
Már egy ideje játszottunk mikor Mateusz már nagyon éhes volt, de mondtuk, hogy ezt a kört befejezzük és mehetünk. A baj csak az volt, hogy 20 perc elteltével sem fejeződött be, így Juditot gyors magyar csevej után hagytam nyerni…:D lengyelek is értették a szitut de mondták, hogy ez a csalás elmegy még….:D
Visszamentünk a hotelbe mindenki összekészülődött és elmentünk enni. Pizzát ettünk ami sajnos eléggé kicsi volt…majd sétálgattunk még Sideben, itt sok látnivaló volt pl. Apollón temploma. :)


Visszaérve a hotelben kaptam egy skype üzenetet keresztanyumtól, Katitól, hogy:
„Csak, hogy tudd. Gordi már 3 napja Bambi, Bambi, Bambi. Vagyis néha Barby, s mutatja a laptopot!”
Ohh az én kis Gordonkám aki februárban lesz 2 éves az én nevemet próbálja mondogatni. Erre olyan örömkönnyeim lettek….:) úgy megölelgetném….:) azóta már „beszéltünk” skypeon és én is hallottam, ahogy mondja és közben vigyorog :)

A hotelben egy újabb makaó csata volt utána meg egy másik kártyajáték amit szerintem ismertek de nem tudom a nevét…:) mindegy is.. közben németül néztük a Harry Pottert és megittuk a maradék italunkat…majd szépen lefeküdtünk.

Hétfő
Szokásos reggeli és indulás vissza Konyaba stoppal…:) ismét minket vettek fel elsőnek..elvittek Manavgatig autóval aztán onnan kis várakozás után ismét autóval elvittek a konyai útig. Hát szépen szalagkorlátokon és forgalmas utakon át elértünk a várakozási helyünkhöz….:D Itt sajnos többet vártunk kb. fél órát. Várakozás közben megállt egy autó amiből a másik csapat integetett ki….:D most nekik volt szerencséjük egészen Konyáig elhozták őket…nem baj mi várakoztunk mert csak  ember fért volna be hozzájuk…Egy kamionos állt meg nekünk ismét. Útközben megálltunk az útszélén vett nekünk frissen kicsavart gránátalma italt, banánt később teázni is meginvitált minket. :)
Végig nem tudott minket elhozni így újból kiszállás de egy kocsi hamar meg is állt, de Konya széléig tudtak csak vinni...Várakoztunk itt mikor megállt nekünk egy igencsak furcsa jármű….:D nem tudom mi ez inkább szemléltetem :D
Judittal mondtuk, hogy nem inkább várjunk de Lukasz mondta, hogy lányok gyerünk…:D oké…mentünk vele vagy  15 percet…:D közben reméltem senki ismerős nem lát minket….:D
Benzinkútnál kiszálltunk de fogalmunk se volt hol vagyunk…Egy újabb autóba ültünk ami tele volt bogarakkal…míg a pirosnál álltunk inkább ki is szálltunk, hogy innen gyalog megyünk….15 perc séta után ettünk mert Lukasz már nagyon éhes volt…utána pedig villamosra pattantunk 40 perc utazás és már az egyetem területén is voltunk…10 perc gyaloglás és végre a koliba…

Az út során magyar-lengyel-török nyelvlecke ment..:) megkértem Lukaszt mondjon el egy mesét lengyelül és hasonlók. :) Míg a kamiont vártuk csináltam pár videót is :) egyiken például én mondom lengyelül amit Lukasz mondott nekem...amit nem írok inkább le :)

Reggel 10-kor indultunk és ¾ 7 körül értünk vissza…hosszú út volt sajnos…közben Kornéliával találkoztam és mondták, hogy ők már 2-kor visszaértek…a mázlisták….

Az egész kirándulás nagyon jó, kalandos volt, nyomtuk a poénokat, imádtuk minden percét..jót szórakoztunk végre jobban megismertük a lengyeleket is. Közös nyelvünk az angol ugye, de közben mi magyarul ők lengyelül beszéltek és nagyon vicces volt egyes szitukat levágni, hogy miről van szó és mindig mondtuk nekik, hogy értjük ám..:D ők meg csak mondogatták, hogy tudunk lengyelül…:P közben pár azonos jelentésű magyar-lengyel szóra is szert tettünk.

Ezért a pillanatokért érdemes itt lenni. :)

Puszik!