2012. szeptember 28., péntek

3 napja itt

Szerdán pihenésen kívül sok mindent nem csináltunk.
Megkérdeztük, a Test, hogy hol lehet majd mosni, mennyibe kerül a koli. Hétfőn majd részletesebben elmondanak mindent, ha már mindenki itt lesz. Tes egyébként nagyon jó fej és segítőkész.
Elmentünk boltba még venni ezt-azt, közbe fényképeztem az egyetem területét. Ez mind az egyetemen van:

Kórház
Automaták
 A szobánk:
 
 
 
Visszaértünk, majd rájöttünk, hogy nem vettünk kenyeret a boltba, ami nem ártana. :D
Közben elneveztünk 4 hegyet amiket az ablakunkból látunk :D Hunyadi, Kossuth, Petőfi, Zrínyi. Valahogy illik rájuk..:D és igen nagyon pihent állapotba voltunk...:D

7 körül újra nekiindultunk (10-ig van itt nyitva minden), elmentünk abba az étterembe ahol ettünk kedden. Már megismertek minket, csak kár, hogy a mosolygáson kívül nem beszélünk azonos nyelvet. :D Beszélhetünk mi magyarul, angolul teljesen mindegy nem értik a pincérek. Sajnos mi sem értjük az étlapot így ugyanazt ettük, mint kedden, ami egyébként nagyon finom.
Miután megettük, jött a szokásos török tea. :) ingyen :)
Bolt, aztán vissza koli. Gyors skype közben kopogtatnak…a portás volt mivel azt elfelejtettem említeni, hogy este 11-ig vissza kell érkeznünk a koliba…:D ezt ellenőrzik és papírt is iratnak alá..persze ha szólunk, hogy nem leszünk vagy valami az okés :D


Csütörtökön nagyon durván egész nap a szobába dekkoltunk mert amilyen meleg volt nem volt kedvünk kimenni. Ennek az vetett véget, hogy elment az áram se net, se zene se semmi…

Ja amíg volt sajnálatos módon rájöttem, hogy nem tudok letölteni mert nem engedi…Nekem aki már-már sorozatfüggésben szenved elég nagy probléma…most kezdődnek az új évadok meg új sorozatok…kemény élet vár rám..:D szerencsére azért van amit feltöltenek a netre de nem mindent és nem is mindig jó minőségbe!! :/

Összekészültünk, és nekiindultunk ismét enni (jövő héttől kapunk napi kétszer), a mosolygós étterembe mentünk. :D Az ember étterembe eszik és nem is drágán! :)
Judit salátát kért én pizzát, mindezt NORMÁL Coca-Colával. Azért érdekes/vicces mert szerdán Judit light-ot kért én mondtam, hogy normál jó lesz, mivel a kajánk se diétás és a pincér már nevetve kérdezte, hogy normál cola lesz-e ma :D

Az étterembe van wi-fi, elkértük a kódot, közben írt Sami, hogy van-e kedvünk találkozni vele és az egyik haverjával, Emre-vel. Persze, hogy van, mondták eljönnek az étterembe.

Odajött hozzánk egy másik pincér, Serdar aki kicsit beszélt angolul, megkérdezte, hogy hívnak minket, honnan jöttünk. Mondtuk, hogy Hungary de nem értette, viszont mivel mi már annyira jók vagyunk törökből mondtuk, hogy Macaristan :D Google fordító segítségével mondott még pár szót nekünk. :D
Egyébként nagyon vicces, hogy mindig elértik ezt: Hungary-Hungry (magyarország-éhes). Mindegy nekünk éhes országból jöttünk..:D

Közben megettük a kaját picit vártunk és megérkeztek a fiúk. Kérdezték mire kell visszaérnünk a koliba és, hogy elmegyünk-e Emre-hez, mondtuk persze. Most először mentünk ki az egyetem területéről, nem messze kb 20 percre. Kint a boltok még olcsóbbak vettünk vízet, török fagyit de ezúttal sem engedték kifizetni nekünk...

Emre-vel még 4 srác lakik, sajnos ők sem tudnak angulul, de megoldottuk. :P Csináltak nekünk teaát, mogyorót meg chipset kinálgattak. :) Mutogattak gépen helyeket, hogy hova lenne érdemes elmennünk és kérték mi is mutassuk meg Magyarország szép helyeit. :)
Mikor megmutattok az egyetemünket azt mondta, az egyik, hogy ez olyan mint az Ő középiskolája. :D hát igen mondtuk, hogy Magyarország kicsit más mint török :D

Juditnak elkellett mennie wc-re kicsit meglepődött, mikor bement de azt mondja nem volt vészes :D
Közben megkérdezték, hogy Ausztria része-e Magyarországnak...????? mondtam, hogy szomszédos ország :D

Elment az idő, nekünk vissza kellett érnünk a koliba visszakísértek minket hárman. :) Mondták, hogy egyedül késő este ne sétálgassunk mert veszélyes, de ez egyértelmű. :)
A közlekedés rémséges, és ők is mondták, hogy nem tartják be a szabályokat..vettük észre.. Sajnos az utcák nagyon koszosak, szemetesek. Kipakolós árusok is vannak jópáran.
De most már tudjuk merre kell indulni ki a városba. :)

Ja és kedvesek voltak mert adtak egy kártyacsomagot amin angol-török szavak vannak:


És itt a nagyon finom török fagyi:

 
 
Egyébként már megismertünk pár Erasmusost egy lengyel lány a szomszédunk, van még 2 lengyel (lány-fiú) ők egy pár lehetnek, 9 hónapig lesznek itt és fogorvosnak tanulnak és van még egy indiai. 

Ez a mosdónk, 4 szobára, majd a konyháról is rakok fel:
wc-zuhany-wc
Judit kedvenc látványa a wc-ből
Ennyi mostanra :)
puszi

2012. szeptember 25., kedd

Megérkeztünk :)


Mielőtt belekezdenék mindenkinek köszönöm aki eljött a szombathelyi ill. az otthoni búcsúbulimra. :)

Köszönöm azokat az apróságokat is amikkel megleptek a barátok, szomszédok, ismerősök! :) Mindegyik itt van velem, mert a bőröndbe szorítottam nekik helyet. :)
Többen voltak olyan kedvükbe, hogy borítékokat, ill. becsomagolt ajándékokat kaptam a repülőre, névnapomra, mikulásra, karácsonyra, szilveszterre és szülinapra. Ezeket nyilván csak aznap nyithatom ki és nem is szándékozom, előbb mert nagyon jól fognak esni azok akkor. :)) Itt is vannak ezek a kedvességek:


24-én, hétfő este megérkezett hozzám Judit, mivel együtt mentünk Bécsbe és nálunk aludt. :)
Sikeresen lefeküdtünk fél 12 körül és éjjel fél 3-kor keltünk. Összekészültünk, megindultunk a reptérre, minden simán ment, elköszöntünk anyutól meg aputól aztán mentünk az utunkra.
A repüléstől tartottam mivel pénteken rendesen megbetegedtem és bár kúráltam magam még nem voltam jól. Ennek ellenére nem volt nagyon durva csak a fülem dugult el folyamatosan fel és leszálláskor, Juditnak nem volt ilyen gondja.
Balaton :)

Isztambul
A két gépen kapott „ételünk”:

(felső és a bal sarokban lévő Bécs-Isztambul a jobb oldali Isztambul-Konya)
Jó magyar módjára gondolom tudjátok, hogy mindent elhoztunk amit tudtunk :D

Amúgy tetszett mindkettőnknek a repülés, bár mikor Konya felé érkeztünk a gép rendesen rázkódott elég sokáig, de mivel mindenki nyugodt volt Judittal úgy döntöttünk, hogy ez megszokott :D
Egyébként mindkét gépen látni lehetett, hogy még soha nem ültünk repülőn mert kattintgattunk össze vissza a fényképezővel :D

Megérkeztünk a csomagunk a legvégén jött már nem tudtuk, hogy hol akadt el :P
Elvan már várt minket, taxival jöttünk az egyetemre, amit nem engedett nekünk kifizetni. Találkoztunk Tessel aki az itteni koordinátor, tudta a nevünket mikor mondtuk, hogy Magyarországról jöttünk (ez jó pont :P) sokat nem beszéltünk az udvariasságokon kívül és megmutatta a szobánkat. Semmi extra kettő polcos asztal, kettő szekrény és egy emeletes ágy (kép hamarosan), alvásra tökéletes.

Elvan megmutatta nekünk a postát, közben találkoztunk egyik barátjával Sami-val, elmentünk egy étterembe ahol ettünk konya híres ételéből aminek a neve etliekmek. :) Egyébként nagyon finom volt, úgy ettük mint a palacsintát, szépen összetekerve. :)


A végén most Sami nem engedett minket fizetni pedig mi akartunk de nagyon erősködött.. hát jó, mondtuk, hogy next time…!
Judit, Elvan, én :)
Miután végeztünk elindultunk boltba vásárolni, közben benéztünk Sami nagybátyjához, aki egy családi vállalkozású boltot vezet. Egyszerre oda is jött hozzánk, hogyha bármiben tud segíteni, szóljunk neki, megadta a telefonszámát is és még egy legközelebbi italra is hivatalosak vagyunk. :D

Ez gyorsan lezajlott mentünk vásárolni, semmi extrát csak ami szükséges. :) Elkísértek minket a koliig, hozva az 5 literes vízünket :D Szépen megköszöntünk mindent, ahogy illik. :)

Egyébként ez az egyetemi terület hatalmas…van itt kórház is rengeteg épület ahol tanulnak, posta, bevásárlóközpont, éttermek, stadion, uszoda, villamos hálózat… (képeket majd csinálok)

Nem csak egyetemisták vannak itt rengetegen bejönnek a városból ami minket zavar egyenlőre, nem tudunk mit kezdeni hirtelen ennyi törökkel akik úgy közlekednek, hogy az valami borzalom… :D Mindenesetre ezen kívül eddig minden rendben van :)

Hamarosan jelentkezünk :)
puszik!

2012. szeptember 16., vasárnap

Kezdetek

Sziasztok!

A blog címéből két dolog is látható: Erasmus és Konya.
  • Erasmus: EU-s ösztöndíj program, mellyel a felsőoktatásban külföldön tölthetsz le egy félévet. Én terveztem, Juditnak említettem és ketten összehoztuk. Mindehhez pályázni kell. Áprilisban, 2 példányban az Elnöki hivatalban leadtuk a pályázati űrlapot, önéletrajzot, tanulmánytervet és indexmásolatot. Májusban már meg is volt az eredmény.
  • Konya: Törökországban található.
    Legtöbbek reagálása: Úristen, miért pont ide?? vagy Jézusom, jobbat nem találtatok?? Ott az emberek....... Illetve ehhez hasonlók…
    Nekünk tökéletes lesz mivel nem a legdrágább ország, beszéltünk mással aki itt volt rosszat nem mondott, nálunk is voltak török cserediákok akikkel semmi baj nem volt. Az, hogy jól érezzük magunkat rajtunk múlik. A Selcuk Egyetem pedig vár már minket! :)
    Jaa és mindenki kérdezte, hogy hol van pontosan, hát itt: (ha a képre kattintasz nagyobb lesz! :D)
Forrás: wikipédia
Az ügyintézés elég nehézkes és szép szóval nagyon lassú volt.
Annyit sejtve tudtunk, hogy október 1-jén kezdődik a suli, de szept. 10-én még nem volt fogadólevelünk, ami kell a vízumhoz és repjegyünk se. Vízum azért kell mert több mint 3 hónapig leszünk kint és tanulni fogunk.
Nagy nehezen szept. 12-én megjött a fogadólevél, 13-án lefoglaltuk a repjegyet és 14-én felutaztunk gyorsan Pestre a vízum miatt. Maradt másfél hetünk itthon.

Átszállással repülünk szeptember 25-én, társaságunk a Turkish Airlines:

                 06:45 - Bécs          -    09:55 - Isztambul (ottani időn szerint)
                 13:00 - Isztambul   -    14:10 - Konya

Egyébként Boeing 737–800-al utazunk majd, pontosan így: :) Lehet felkelni és integetni. :)
http://www.airliners.nl/Schiphol/turkish_airlines.htm
A konyai reptérre kijön elénk egy török lány, Elvan, aki az előző félévbe nálunk tanult. Nagyon rendes tőle nem is kértük rá Ő maga ajánlotta fel. :)