Çatalhöyük, állatkert, Ankara

Múlt héten megkaptuk a tartózkodási engedélyünket, ami így néz ki:

Jó picike ez került majdnem 21.000 Ft-ba

Pénteken bementünk suliba csak azt elfelejtették említeni, hogy nincs iskola…és utána héten sincs, mert most van a legnagyobb ünnepük a Bayram. Ez alkalomból, hogy feleslegesen sétáltunk 20 percet majd ugyanennyit vissza, nyomtunk is pár képet az üres osztályban. :)

suli előtt

Csütörtökön az órán is csináltam párat amikor voltak a teremben megmutatnám de a telefonomról megint nincsenek meg a képek….:D

Ezen a napon én magam tojásos levest csináltam :D

Szombat - Çatalhöyük

Sami és a barátja elvitt minket erre a helyre.

Mindenki barátja, Wikipédia segít nektek, ahogy nekünk is mielőtt elmentünk ide: „Egy híres, Kr. e. 7. évezredből származó neolit-kori régészeti lelőhely”

Aki több információt szeretne: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%87atalh%C3%B6y%C3%BCk

Sajnos szinte minden tárgyi lelet ellet innen szállítva az ankarai vagy a konyai múzeumba.

koszosak lettünk..

Ezután betértünk a konyai állatkertbe ahova kemény 120 Ft volt a belépő…:D

Láttunk tigrist, oroszlánt, pumát, kígyót, medvét - ami szerintem úgy nézett ki mint a micimackó -, majmokat, tevét, kecskét, struccot, nyuszit, bárányt, pávát, bambit, vukkot, macskákat, kutyákat….:D

 

Nagyon vicces volt olyan kutyákat látni az állatkertben, főleg, hogy előtte ezt beszéltük Judittal, hogy biztos kóbor kutyák vannak bezárva :D viszont nem azok voltak…

Nagyot nevettünk mikor mondta a Sami, hogy ezek nem akármilyen kutyák hanem speciálisak….mondom ahha nálunk ezeket háznál tartjuk nem állatkertbe....

Egyébként az állatkertbe szeretek menni de amit itt láttunk….Minden állat nagyon rosszul nézett ki (na jó a tigris talán nem..:D) annyira éhesek voltak, a szőrük nagyon ronda, abszolút nem gondozott volt szinte ugyanolyan helyen éltek a különböző állatok…nagyon sajnáltam őket, ráadásul volt egy török család amelyik még ijesztgette is őket…..

Állatkert után elmentünk enni és bevásárolni…kihasználva, hogy kocsival voltunk vettünk „pár” dolgot :D

Vasárnap én semmit nem csináltam majd Judit következő bejegyzésben mesél nektek! :)

Hétfőn semmi érdekes nem volt napközben. Este elmentünk Samivel, hogy segít nekünk foglalni buszjegyet. Miközben sétáltunk sajnos láttuk, hogy egy idióta, őrült autós hogyan üt el egy kóbor kutyát…pedig már mi is messziről láttuk, hogy ott a kutya és talán nem kéne hajtani úgy mint az őrült….

Na mivel szünet van a héten a drága ünnepük miatt ezért mindneképp utazni akartunk a spanyol lányokkal de mivel még mindig nem kapták meg az Erasmus pénzt így nem jöttek...

Izmir és Pamukkale volt tervben, de semmire nem jutottunk Samivel, fel is húzott minket, hogy ott ültünk a semmiért és nem értette meg, hogy oké majd lefoglaljuk magunk a társaságnál nem kell a neten. Bayram miatt tele voltak a buszok és mindenáron akarta, hogy későbbi nap menjünk és akkor Ő is tud velünk jönni…de mi nem akartunk vele menni..magunk akartunk, hogy ne kelljen igazodni senkihez, nem kell hallgatni állandóan a vallási megjegyzéseit…de ezeknek állandóan az a bajuk, hogy kettőnknek minden veszélyes…oké vigyázni kell, de könyörgöm, nem vagyok óvódás….kell egy kis szabadság és igazi turisták akarunk lenni. :) szóval semmi nem történt este így mérgesen lefeküdtünk aludni és még Barátok közt sem volt….:D

Kedd - Ankara

Fél 9-kor bementünk a városba, hogy vegyünk múzeumkártyát, mivel az 15 líra és szinte az összes múzeumba jó Törökországban…Megvettük Sami segítségével majd jöttünk is vissza. Egy múzeumkártyáért utaztunk 40-40 percet….:D

Visszaértünk, már ki voltam teljesen akadva arra, hogy megint nincs netünk…már szombattól folyamatosan szóltam mindenkinek, hogy nem jó a net…mikor jön a szerelő?? mikor persze, hogy jó….

Lementünk az egyik férfi megengedte, hogy netezzünk a gépén. Megkértük az egyik mentor diákot segítsen nekünk jegyet foglalni Ankarába. Mivel Izmir nem jött össze és mindenképpen menni akartunk valahova és mivel közel van így lett Ankara.

Mondta, hogy 1 órakor ér rá akkor találkozzunk..1 óráról eltolódott fél 3-ra. Addig a neten kerestünk szállást amit gyorsan le is foglaltunk 25 € kettőnknek egy éjszaka a városközpontban… 2 órakor kb. 10 perc alatt összepakoltunk egy táskát és indultunk is…találkoztunk a mentorral foglaltunk jegyet a busz 3 órakor ment…gyorsan foglaltunk visszafelé is egy másik társaságnál és már indultunk is a buszmegállóba amiről nem is tudnánk, hogy az mert semmi nem jelzi..

Nagyon ügyesek vagyunk kb. 2 óra alatt gondoltuk ki az egészet, foglaltunk szállást, pakoltunk össze, vettünk jegyet és kiértünk a buszmegállóba…:D

A busz extra kényelmes volt, wifivel és kis TV-vel ellátva :D kaptunk vízet, nasit, teát…

Fél 7 körül megérkeztünk a buszpályaudvarra ami csupán 3 emeletes :D itt van egy kép róla amit a másik barátunk, Google segített megtalálni:

Mivel este, sötét volt nem akartunk kutatgatni merre tudnánk menni busszal, metróval vagy akármivel a szálláshoz így megkértünk egy pasit aki tudott kicsit angolul, hogy mennyi a taxi. 1500 Ft volt fejenként a szállásig a taxi, ahova busszal tuti nem találtunk volna el…:D

Fél órás volt az út, borzalmas dugó volt bár a taxisunk edzett volt úgy váltogatott a sávok közt, hogy csak néztünk….:D a 3 sávos útból gyakran 4-5 sávos lett…:D közlekedési lámpák nem tudom minek égnek csak energiapazarlás….:D Bejelentkeztünk a szállásra elfoglaltuk szerény szobánkat, megkérdeztük a wifi kódot közben megkínáltak teával :) 

Ezután elindultunk a városba. Kérdezgettük az embereket merre van a központ de senki nem értette mit akarunk..:D végre egy valaki értette mutatta merre menjünk aztán indultunk arra…láttuk, hogy jó fele megyünk de mégsem oda lyukadtunk ki ahova gondoltuk…:D este volt éhesek voltunk bementünk egy shopping centerbe ami 8 emeletből állt, körülnéztünk de 10-kor zárt az egész úgyhogy indultunk is vissza fél óra dombos séta után már a szobánkban voltunk :)

Este megterveztük a szerdai napunkat az barátaink ajánlatával. A nevezetességeket megnéztük a térképen és ésszerűen sorrendbe tettük őket. Éjjel 2-kor feküdtünk le, elhatározásunk volt, hogy fél 8-kor kelünk is és nyakunkba vesszük a várost és este 8 órakor indulunk vissza Konyába :)

Egész nap a listánkat fogva kérdeztük az embereket merre kell menni, illetve csak kérdeztük volna mert senki nem tudott angolul…de nem baj ezért volt a papíron minden törökül megmutattuk és egy pontig mindig eltudtak mutatni, hogy addig menjünk onnan meg mindig ismét megkérdeztük mindig. :D Mindenki segítőkész volt, bár sokan nem értették meg, hogy nem tudunk törökül de csak mondta, hogy merre…:D

Reggel sikeresen felkeltünk a szállást pontosan negyed 9-kor el is hagytuk. korán még az időnk nem volt a legjobb kicsit csöpögött is az eső de szerencsére esernyőre nem volt szükség.

szállásunk előtt :)

1.       Gencilik Park
   Hamar megtaláltuk, mikor egy férfit megkérdeztünk merre kell menni a bejáratig elkísért minket. :) Hatalmas park, kávézókkal nagy szökőkúttal ami most nem működött, mögötte láttunk vidámparkot is bár nem tudom, hogy az ehhez a parkhoz tartozik e vagy nem de szerintem igen. Sokat nem voltunk itt de mindenképp megakartuk nézni :)

bejárat

2.       Haci Bayram mecset

„Augustus temploma mellett található; a 15. század elején épült szeldzsuk török stílusban. A 16. században Szinán tervei alapján helyreállították, a 18. században pedig Kütahyából származó csempével díszítették. A mecsetet Haci Bayramról, egy szúfi rend alapítójáról nevezték el, akinek sírja a mecset mellett található.”

Augustus templománál

3.       Anatóliai Civilizációk Múzeuma

Jó kis dombot másztunk meg ezért a múzeumért :D

„Anatóliának az őskőkortól (paleolítikumtól) a bizánci korszakig nyúló története világhírűvé vált, egyedülállóan gazdag régészeti gyűjteménye. 1997-ben elnyerte az European Museum of the Year Award kitüntetést. A múzeumi gyűjteménynek otthont adó két főépület ugyancsak kultúrtörténeti jelentőséggel bír.”

Itt találkoztunk egy magyar házaspárral akik már 4 hete járják Törökországot :) végre beszélhettünk mással is magyarul :)

A múzeumban sok érdekes dolog volt, itt láthattuk a tárgyi emlékeket Çatalhöyük-ből. Beszereztük magunknak a szuveníreket én vettem egy termoszt annyira megtetszett és ilyen nem valószínű, hogy szembe jön velem otthon. :)

 

magyar házaspár

 

 4.       Kocatepe mecset

 „A 20. században épült dzsámik közül a legnagyobb”

 Ide a múzeum utána kisbusszal jutottunk el…:D megkérdeztük az állomáson mégis melyik busz visz  minket el oda, felírták nekünk de meg is mutatták, felszálltunk mondta a segítőnk, hogy hova akarunk  menni…szépen mentünk is egyszer csak szóltak, hogy leszállás nekünk és merre kell  mennünk :D nem volt nehéz megtalálni mert ki volt táblázva de egy németül tudó férfi leszállt velünk  és el is kísért minket odáig.

 Tényleg hatalmas és szép volt belülről is kívülről is ez a dzsámi.

 

 

5.       Milli Kütüphane – Nemzeti Könyvtár

A mecset után megkérdeztünk ismét egy férfit aki elkísért minket vagy 15 percen kersztül a buszmegállóba, megvette nekünk a jegyet amit nem engedett kifizetni szólt a buszra váró fiataloknak, hogy segítsenek nekünk mikor megérkezik a busz és mutassák meg hol kell leszállnunk. :) Nagyon rendesek voltak :) 10 percet vártunk a buszra felszálltunk és mentünk majd leszálltunk de előtte persze megköszöntünk a segítséget. :)

A könyvtár sajnos zárva volt nem tudtunk bemenni, csak a információs pultig ahol közölték velünk a tényt.

 6.       Anitkabir

 Ide gyalogosan jutottunk el a könyvtártól nem messze található.

 „Egy mauzóleum, amelyben Mustafa Kemal Atatürk, a török függetlenségi háború  vezéralakja, a Török Köztársaság alapítója és egyben első elnöke nyugszik. A pályázat kiírása szerint egy „monumentális mauzóleumot” kellett építeni Atatürk emlékének.”

„Az Anıtkabir számára kiválasztott domb neve Rasattepe (A Megfigyelés Dombja), mely központi helyet foglal el Ankarában, és ahonnan fenséges kilátás nyílik a városra”

 

Mauzóleum

váltás

Ünnepségek tere

Atatürk sírhelye

Azt hiszem a képek alapján lehet látni, hogy sikerült monumentálisat építeni…9 évig építették és 750.000 m² terülten található..

7.       Kizilay Shopping Center

Mikor megmutattuk a biztonsági őrnek a következő és egyben utolsó úti célunkat jót mosolygott rajtunk :D ha tudná, hogy egész nap mennyit mentünk megértené, hogy megérdemeljük a pihenést :D Mondta nekünk, hogy menjünk végig a mauzóleum falának mentén majd a végén metróval eltudunk jutni ide. Oké elindultunk a fal csak sosem akart elfogyni…:D mikor végre elfogyot megláttuk a metrót megkérdeztük, hogy jófelé megyünk e és hányadik megálló. :) majd amikor már lent vártuk a metrót ott is megkérdeztünk egy csapat fiatalt :)

A 4. megálló volt feljutottunk a felszínre és meg is láttuk az előző esti bevásárlóközpontunkat. :) Elsőként enni mentünk majd körülnézni, Judit vásárolgatott is majd beültünk a Starbucksba egy kávéra és csak élveztük az egészet… :)

 

 

 

Ezután ismét metróval kijutottunk a buszpályaudvarra. Egy lány, Yasemin segített nekünk, mert Ő is épp oda tartott ment haza az ünnep miatt. Mivel Ő később indult mint mi megvárta velünk a buszt megmutatta, hol kell felszállni. :) Nagyon rendes volt, megbeszéltük, hogyha legközelebb eljövünk Ankarába majd találkozunk. :)

 Felültünk a buszra 8 órakor elindult mi pedig csak pihentünk és zenét hallgattunk.

Az ankarai kiruccanásunk nagyon jó volt, semmi gondunk nem volt, tényleg nem kellett alkalmazkodni, azt csináltuk, amit szerettünk volna, újra végigcsinálnánk bármikor attól függetlenül, hogy a lábunk leszakadt a nap végére! :)

Tegnap egész nap csak pihentünk és eldöntöttük, hogy most míg jó idő van elmegyünk Izmirbe és Pamukkaleba a hétvégén. :) Utána már csak Kappadókia és Isztambul van tervbe.

Ma elmentünk lefoglaltuk a buszjegyeket. Éjjel indulunk, reggel odaérünk Izmirbe ott két éjszakát töltünk el, hétfőn reggel visszaindulunk Konyába de közben útba ejtjük Pamukkalet. :)

Ohh és aki figyelmes észrevette, hogy 3 számláló van oldalt. :) 

Január 18-án délután fogjuk letenni lábunkat Ausztria földjén és utazunk tovább HAZA!!! :)

Puszik és ölelések! 

Red Bull Party, Alanya, egyebek :)

Judit

Szóval nem is tudom, honnan folytassam, összecsúsznak a napok…pedig olyan sok minden nem ér minket, mintha otthon lennénk :) Múlt héten minden nap elterveztük, hogy megcsináljuk a házinkat, majd ma..majd ma mondogattuk, aztán elérkezett a csütörtök este..és még mindig nem csináltuk meg, mert mikor végre nekiálltunk volna, meghívást kaptunk egy partira..természetesen a partit választottuk :) Akkor vettünk először itt alkoholt, egy üveg borért fizettünk több mint 2700 forintot..kicsit drága mulatság volt. 3-4 srác szervezte a bulit, ők a Red Bullnál dolgoznak, így egész este a Red Bull ingyen volt :) A lakásuk nagyon modern, angol wc-vel, ízlésesen berendezve…A buli jól sikerült, csak korán vissza kellett jönni a koliba, a szabályok miatt, meg másnap reggel indultunk Alanyába…

Erasmus csapat és a vendéglátók :)

Adrian, Barbi, Rosa, Mateusz, én, Cristina, Lukasz :)

Rosa, Cristina, Barbi, én

Még aznap éjjel (pénteken) felköszöntöttek a spanyol lányok, így nem sikerült korán ágyba kerülni….Reggel nem voltunk épp fittek, de a buszon várt ránk a Red Bull.

A út Alanyáig szörnyű volt, én aki kifejezetten utálom a buszos utakat..bár gyógyszerrel sikerült leszedálnom magam, még oda nem értünk :) A busz kicsi volt, Törökországban megengedett a buszon dohányozni…gondolhatjátok milyen jó volt az út….főleg emelkedőknek felfelé, mikor haladtunk 10km/h-val…

A lényeg a lényeg, hogy odaértünk….A lelkem egyből felszabadult,mikor végre megláttam a tengert és sehol nem voltak hegyek….A hotellal meg voltam elégedve, meg mindennel…

 

kilátás a teraszunkról :)

 

 

a fehér épületben várt minket a svédasztal :)

Kipakoltunk és egyből mentünk a strandra :) A tenger bár nem volt valami tiszta, de a víz meleg volt… Fürdés után mentünk a bárba, kikértünk egy pohár bort és indultunk fel a szobába, mikor a liftnél találkoztunk a Red Bullos fiúkkal, akik utánunk jöttek, mivel előző este megígérték, hogy csatlakozni fognak hozzánk :) Bár nem gondoltuk, hogy be is tartják… Végre vacsorára normális ételt ehettünk, utána pedig felkészültünk a szülinapi partimra….

 

 

 

 Busszal közösen mentünk a szórakozóhelyre, ahol az italok nagyon-nagyon drágák voltak…de hát ez van/ volt…Jól éreztük magunkat, táncoltunk és sok képpel örökítettük meg a pillanatot…

Barbi, Cristina, Matesusz, Rosa

Barbi, én, Lukasz, Damian, Osman, Cristina, Rosa, Mert

Másnap a reggelit lekéstük, ebédre viszont odaértünk :) Annyi választék volt, hogy hirtelen azt sem tudtam eldönteni, mit is egyek….bár túlzásba egyik nap sem vittem, mivel a desszertek abszolút nem ízlettek, mindegyik műanyag volt és nagyon zsíros….

Ebéd után egyből mentünk a tengerpartra és úsztunk, napoztunk sokat, még akkora ereje volt a napnak, hogy barnábban jöttünk vissza :) 

A strand után elmentem szaunázni….ami ott volt nem kívánom senkinek…Egyedül voltam meztelen egy törölköző alatt, mivel otthon mi így használjuk a szaunát, otthon be sem engednek bikinibe a baktériumok miatt…Nem volt kellemes egy csomó török emberkével osztozni a szaunán, úgy hogy szorítottam magamon a törölközőt :) de leszámítva ezt a kellemetlenséget, élveztem…Láttam ott igazi török fürdőt a szauna mellett, kérdezték ki akarom e próbálni, hát egyből nemet mondtam, mikor benéztem oda…nem akarok hazamenni valami jó kis török fertőzéssel, szerintem az én szervezetem erre nem készült fel….

Szombat este én hamar feladtam, 11-kor elvonultam a szobába és pihentem. Viszont másnap reggel úszással kezdtem a napot, utána reggeli, összepakolás, ebéd….A többiek kitalálták, hogy elmennék még hajókázni hazaindulás előtt. Mi és a spanyol lányok úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk, mivel én amúgy is rosszul vagyok a ringó hajókon….Addig mi vártunk rájuk…utána pedig elkezdődött a kínszenvedés hazafelé…Este 10 után vissza is értünk a koliba…

Zárásként: nagyon nagyon jó volt az Alanyai kirándulás…maradtunk volna még, viszont a házi feladatunkat is meg kellett csinálnunk és a pénzünk is véges így egyértelmű volt, hogy  nem maradunk tovább…

Azóta felszerelkeztünk konyhai felszerelésekkel, és keddtől fogva minden nap gyakoroljuk a főzőtudományunkat, ami elég hiányos, de az ember akar akkor tud…Tegnap olyan ételt készítettem, amit előtte még soha nem csináltam és nagyon jól sikerült, meginvitáltam rá az új török barátaimat is, akiknek szintén elnyerte a tetszését :)

Most abba is hagyom mert kifogytam a szavakból, ha meg folytatnám, akkor ti unnátok meg…

Zárás zárásként azért megosztom veletek a nap jó hírét, hogy beszéltem tegnap a lengyel diákokkal és megbeszéltük, hogy veszünk 150 líráért bérletet az uszodába (3 hónapos), szóval jövő héttől minden nap el szeretnék járni úszni, szaunázni, edzeni. :) Bár amit eltervezek itt, az általában nem úgy sikerül, de tudom magamról ha már egyszer pénzt fogok költeni erre, akkor még ha fáradt is leszek, akkor is elmegyek, hogy ne feleslegesen szórjam a pénzt….Mire hazamegyek remélhetőleg bomba formában leszek. :)

Barbi:

Alanyai útról

A busz tényleg baromi kényelmetlen volt, a térdem már úgy fájt az út végére, na meg miután visszaértünk még hétfőn is fájt… El sem tudom képzelni, hogy a majdnem 2 méter magas srácoknak, hogy fért el a hosszú lábuk :D

A hotelünk szép volt. 3 nap 23.000 Ft volt ami tartalmazta a buszt, svédasztalos reggelit- ebédet-vacsorát és egész nap ingyen italt. :)

Pénteki parti jó volt, aminek az eredménye a már leírt elaludtuk a reggelit. :) Ja a pénteki nap vicce, hogy Mateusz nem tud úszni :D Hát ezt nem akartuk elhinni, mi mondtuk, hogy segítünk neki de nem igényelte az ingyen órákat :D

buli előtt :)

Szombaton mikor fürödtünk a tengerbe a spanyol csajok csak feküdtek a napozóágyon és az egyik farmerba!!!! Nem hiszem el…..értem én, hogy nekik másfél órára van busszal a tenger, meg a nyár 1 hónapját ott töltötték de könyörgöm :D Állandóan a medencébe akartak menni de hamar rávettük őket, hogy medence mindenhol van de tenger nincs..főleg nekünk :D Legalább Cristina bejött egy kicsit a vízbe.

láthatjátok farmer!

Critinával

Este nem mentünk bulizni csak a medencénél ücsörögtünk és iszogattunk. Judit ugye hamar feladta a szolgálatot de én még maradtam. Spanyol lányok nagyon belejöttek a vodkázásba :D Lengyelek csak húzták őket azzal a kérdéssel, hogy What’s the time? a válasz Cristinától: Vodka time! :D másnap találkoztam Tomekkel amikor vizet töltöttem magamnak kérdeztem is, hogy mi történt, hogy nem vodka time van hanem water time :D Jó volt az előző este..:P

Én elbeszélgettem Lukasszal. Ő volt már Magyarországon és dicsérte a gulyásunkat, pár szót még tud is, megkérdezte mi is a vezetéknevem, mondtam, hogy Bán erre mondta, hogy mint a bánat :D szóval tényleg ismer jó pár szót. Imádja a Tokaji bort, Budapestet gyönyörűnek tartja :) volt már Balatonfüreden is :) viccesnek tartja, hogy senki nem tudja kimondani, hogy Hungary :D mondtam szerintem ez nem vicces, legalábbis egy idő után. :D

Ohh viszont mikor kimentem lefényképezni a tájat a közös erkélyre, kijött egy idősebb férfi, meg is lepődött, hogy ott talált, aztán mondta, hogy ne nézzem idiótának de a gyerekének szeretne felvenni egy videót és elakarja küldeni neki. Megkérdezte, hogy honnan jöttem és mikor mondtam, hogy Hungary, elismételte utánam HELYESEN! :D és közölte, hogy járt már nálunk mikor 7-8 éves volt Balatonalmádiba, egyébként pedig Németországban él. Megemlítettem neki, hogy a törökök nem tudják kimondani az országunk nevét és ezen Ő is meglepődött és nem értette miért :D 

Rosa és Lukasz ping-pong partizott egyet én voltam a bíró :D mind a hárman „profin” űzzük ezt a sportot szóval saját szabályok szerint ment az egész :D

Kitalálták a többiek, hogy menjünk le a partra és karaokezni..én ehhez már túl fáradt voltam, így a lefekvés mellett döntöttem. Bár Lukasz mondta, hogy van egy magyar szám, de nem tudja kiejteni, hogy milyen hajú lány, egyből rávágtam, hogy gyöngyhajú lány? azt mondta igen és ez nagyon híres a lengyeleknél és elénekelhetném…:D na itt vált biztossá, hogy én megyek aludni :D

Mivel Lukasznak volt laptopja (ami kell a karaokehoz) ezért vele indultam el a szobám felé mikor mondta, hogy van egy rövidebb út..?? felmentünk a 4-re lifttel (ezt a liftet még sosem láttam) végigmentünk egy folyosón ott átléptünk egy nyitott ablakon és a 3-on voltunk :D trükkös :D

Vasárnap

Reggel Judittal még lementünk a partra pár fénykép erejéig. :)

 

 

HUNGRY!!!! :))))

ha valaki tudja mi ez szóljon ;)

 

Gyors kijelentkezés a hotelből de mivel volt karszalagunk még elmentünk ebédelni :D aztán amit már Judit említett a többiek elmentek hajókázni mi meg vásárolgattunk szuveníreket Alanyába.

Nagyon jól éreztük magunkat, semmi kedvünk nem volt visszajönni ide…de ez normális.

Ahh és végre normálisan étkeztünk :) bár az desszertek ritka rosszak voltak…..

Láttunk tevéket én mondtam, hogy egy kép erejéig felülök egyre az holt biztos de persze később sose láttunk..:(

Kedden elmentünk egy hatalmas bazárba…rengeteg (büdös) ember, tipikusan mindenki ordít, hogy hozzá menjünk. Én egyet Judit pedig kettő táskát gyűjtött be. Amúgy nagyon durván hamisítják a dolgokat... :D Vettünk edény meg serpenyőt így én tudományomnak megfelelően csináltam eddig csirkét tésztát és palacsintát :D Anyucikám büszke lehetsz rám! :)

Ohh még nem is említettük, (nehezen hisz most dőlt el :D) *dobpergés* hogy dec. 6-9-ig Isztambulba leszünk a spanyol csajokkal :) Oldalt ki is tettem egy visszaszámlálót! :)

A hotelünk 37,5 euróba kerül fejenként 3 éjszakára. Elég jó ár ez Isztambulhoz képest, reggeli tartalmaz az ár és közel van több látnivalóhoz. :) Repjegy pedig ode-vissza 48 euró. :)

u.i.: Judit napi bókja: „A spanyol csajok még nálad is lustábbak” :D de tényleg! Hihetetlenek…egész nap alszanak és esznek. Átmentünk, hogy akkor foglaljuk le a repjegyeket de a válasz, hogy jajj épp szieszta idejük van….azt is megmondták, hogy egész decemberben aludni akarnak…:D minden reggel 10-kor találkozunk elvileg de állandóan késnek és akkor mondják siessünk az órára….:D na jól van ennyit róluk..tényleg ennyire lusta még én sem vagyok..:D

u.i. 2: több kajás kép lenne, főleg a svédasztalos dolgokról, hogyha a telefonunk nem lenne megőrülve mert néha eltűnnek a képek róla és nem tudjuk hova…Juditnak is nekem is…

Puszik otthonra!