Nem tűntünk el

Merhaba!

Csak annyi történt, hogy szinte minden nap volt valami, este értünk haza akkor gyors skype mindkettőnknek és már éjfél felé jártunk. Ilyenkor már kinek van kedve írni valamit is.

Ennek a hátránya, hogy tolódnak a dolgok halmozódnak a történetek..na de most szinte minden itt lesz :)

Péntek

Judittal nekiindultunk Bosna Hersekbe, Konya egyik részébe, ami 15 perc sétára van az egyetemtől. Itt rengeteg török egyetemista lakik és csütörtökön is itt voltunk. Kicsit felfedezve jutottunk el egy parkba. :) 

Egyetemi rész bejárata

parkban

 

 

  

Visszaindultunk a koliba aztán épp készültünk kajálni mikor kopogott az egyik erasmusos srác, hogy ma elmennek egyet összeülni egyik török ismerősüknél ha akarunk csatlakozzunk. Mi csatlakoztunk, hogy megismerjük végre a többi Erasmusost :)

Íme azok akik eljöttek:

2 spanyol, 9 lengyel, 2 magyar és 2 török házigazda :)

Spanyol lányok nagyon aranyosak illetve még 2 lengyel lánnyal beszélgettünk többet.

Szombat

Elvannal és Samival találkoztunk akik kicsit jobban megmutatták a várost nekünk :)

Sétáltunk a kultúr parknál, megnéztünk belülről egy dzsámit. Azt nem tudom, hogy legnagyobb vagy 2. legnagyobb dzsámi Konyában mivel szombaton még a legnagyobb volt vasárnap már a 2. legnagyobb. :D Elvan gondoskodott arról, hogy legyen a hajunk eltakarva :) Egyébként nagyon szép volt belülről.

Voltunk a Mevlana múzeumban (Mevlana: misztikus filozófus és költő volt). Ez népszerű hely, rengeteg turista volt itt és maga a múzeum és területe is szép.

Láthattuk a Mevlana sírját, bölcsességeit, olvashattunk Korán idézeteket (ha tudnánk arabul :D).

Mevlana hét híres tanácsa:

     1. Legyél olyan bőkezű és segítőkész, mint a folyóvíz!
     2. Legyél olyan irgalmas és kegyelmes, mint a Nap!
     3. Legyél olyan, mint a takaró, ha mások hiányosságát látod!
     4. Legyél olyan, mint a halál a haraggal és a nyugtalansággal szemben!
     5. Legyél olyan szerény és alázatos, mint az anyaföld!
     6. Legyél olyan elfogadó, mint a tenger!
     7. Vagy olyannak mutasd magad, mint amilyen vagy! Vagy légy olyan, amilyennek mutatod magad!

Múzeum után sétálgattunk, betértünk egy bazárba illetve egy állításuk szerint kicsi zöldség-gyümölcs piacra :D

Majd elmentünk enni lahmacunt :)

Végül a város közepén található Aladdin dombra mentünk ahol teáztunk.

Visszaérve fáradtan ágyba estünk :)

Vasárnap

Sami elvitt minket Konya másik részére egy bevásárlóközpontba. Első minibusszos élményünk, többször nem akarjuk kipróbálni (legalábbis be a városba biztosan marad a villamos :D).

Miután nem okoztunk csalódást magunknak és vásároltunk, Sami meghívott minket baklavát enni. Finom de iszonyúan édes.

pisztáciás baklava

Hétfő - Erasmus orientációs nap

Mindenki bemutatkozott, meghallgattunk pár szabályt, megmutatták videóban Törökország szép helyeit stb.

Kiderült, hogy a kollégiumhoz nem jár nekünk a napi kétszeri kaja. Ezen jól kiakadt mindenki, Tes a koli koordinátor mondta, írjuk le egy papírra, hogy mi a gondunk Ő pedig majd továbbítja. Nagyon rendes egyébként. A problémáink kb. a következők voltak:

Havi 100 euró nagyon drága: iszonyú rossz nettel, kaja és konyhai felszerelés nélkül, kicsi szobával. Tavaly 50 Euro volt kajával együtt. Még döntés nincs, hogy mi lesz ebből majd talán hétfőn.

Ezután rengeteg papírt kellett kitöltenünk törökül, megismertük a mentor diákokat akik segítettek nekünk ebben.

Majd mindenkinek el kellett menni abba az épületbe ahol tanulni fog...erről inkább nem írunk mert iszonyú mérgesek vagyunk még most is..aki tudja miről beszélek tudja, aki nem annak majd egyszer elmondom...mindenesetre a fele mondandónkat nem lehetne szép szóval leírni így ugorjunk....

Kedd

Samival elmentünk Beysehirbe. Itt van Törökország 2. legnagyobb tava, hát nem is volt kicsi. :D

Busszal mentünk kb 1,5 órás volt az út. Mikor leszálltunk a semmi közepén már megfordult a fejünkben mennyit kell menni a tóhoz, mikor Sami mutatta, hogy itt a haverja. Judittal elindultunk egy tragacs kocsi felé mikor Sami megszólalt, hogy nem az hanem ez. Egy szuper Nissan kocsival várt minket a haverja. Judittal egymásra néztünk, hogy nem is hisszük el, hogy jó kocsival fogunk közlekedni :D és mindketten automatikusan a roncs felé vettük az irányt :D

A tó egy része:

Sajnos az eső elkezdett esni ezért leültünk egyet teázni majd a fiúk megmutattak nekünk egy dzsámit, ahol idős nénik kötögettek és próbáltak ránk sózni kötött zoknit, kesztyűt meg sálakat. De köszönjük nem...

Ezután elvittek minket kajálni mindenki halat evett csak én nem mivel nem szeretem, én báránykát ettem :)

Végül elvittek minket egy ottani híres kávézóba :)

Aztán még kocsikáztunk kicsit este 8-kor meg indultunk vissza Konyába :)

Szerda

Első nap mikor volt sulink, angol nyelvtan. A spanyol csajokkal járunk együtt és elég érdekes az óra :D

A padból majdnem kiesnek a diákok, hogy szólítsa fel őket a tanár mint az általánosban. Egész órán dumálnak ami engem zavar pedig én se vagyok szent az órán de nem suttognak hanem már ordítanak, hátrafordulgatnak...

Délután pedig folytatódott a hétfői (nem írom le) hercehurca..

Csütörtök

Második nap a suliban. Az óra angol szóbeli kommunikáció. Érdekesebb volt mint a nyelvtan. A feladat volt, hogy csoportokban fejtsük ki a véleményünket egy témáról. A téma: “Szükséges-e megütni a gyereket” egyetértünk vele vagy nem. Én az egyik spanyollal és egy török sráccal voltam együtt. A véleményünk azonos volt, hogy nem értünk ezzel egyet. Az óra további részében együtt beszéltük meg a témát és megkaptuk, hogy szerencsések vagyunk, hogy Magyarországon minket nem ütnek, vernek.....

Péntek

Reggel volt egy óránk ismét nyelvtan. Délután is lett volna még egy de nem mentünk mert Tes írt mindenkinek, hogy pár dolgot meg kell beszélnünk. Megbeszéltük, majd a spanyolok elhívtak minket a 42 emeletes Kule Sitébe :) Ahol elsőnek ettünk majd körbenéztünk :)

Rosa és Judit

Cristina és én

Hazaértünk már sötét volt végre pihenés ma meg szombat hála istennek :).

Az egyetem terültén már kezdünk megszokottak lenni, de amúgy meg mindenki megbámul minket. :D A suliba is érdekes jelenségek vagyunk de sokan oda is jönnek és kérdezgetik, hogy kik vagyunk. :) Annyira hülyeségeket tudnak mondani az emberek Magyarországról, hogy hihetetlen :D én folyamatosan írom majd egyszer közzé is teszem :D

Judit a következő bejegyzésben majd elmeséli mi történt a szemével. Erre nem kell sokat várni és reményeim szerint a többi bejegyzésre sem. :)

Ohh és jövő hétvégén 3 napos kirándulásra megyünk a tengerpartra, Alanyába. Pár erasmusos és török diákkal megyünk. :)

Puszik otthonra!