Mielőtt
belekezdenék mindenkinek köszönöm aki eljött a szombathelyi ill. az otthoni
búcsúbulimra. :)
Köszönöm azokat az apróságokat is amikkel megleptek a barátok, szomszédok, ismerősök! :) Mindegyik itt van velem, mert a bőröndbe szorítottam nekik helyet. :)
Többen voltak
olyan kedvükbe, hogy borítékokat, ill. becsomagolt ajándékokat kaptam a
repülőre, névnapomra, mikulásra, karácsonyra, szilveszterre és szülinapra.
Ezeket nyilván csak aznap nyithatom ki és nem is szándékozom, előbb mert nagyon
jól fognak esni azok akkor. :)) Itt is vannak ezek a kedvességek:
24-én, hétfő este megérkezett hozzám Judit, mivel együtt mentünk Bécsbe és nálunk aludt. :)
Sikeresen lefeküdtünk
fél 12 körül és éjjel fél 3-kor keltünk. Összekészültünk, megindultunk a
reptérre, minden simán ment, elköszöntünk anyutól meg aputól aztán mentünk az
utunkra.
A repüléstől tartottam
mivel pénteken rendesen megbetegedtem és bár kúráltam magam még nem voltam jól.
Ennek ellenére nem volt nagyon durva csak a fülem dugult el folyamatosan fel és
leszálláskor, Juditnak nem volt ilyen gondja.
Balaton :) |
Isztambul |
A két gépen
kapott „ételünk”:
![]() |
(felső és a bal sarokban lévő Bécs-Isztambul a jobb oldali Isztambul-Konya) |
Jó magyar módjára gondolom tudjátok, hogy mindent elhoztunk
amit tudtunk :D
Amúgy tetszett
mindkettőnknek a repülés, bár mikor Konya felé érkeztünk a gép rendesen rázkódott elég
sokáig, de mivel mindenki nyugodt volt Judittal úgy döntöttünk, hogy ez
megszokott :D
Egyébként
mindkét gépen látni lehetett, hogy még soha nem ültünk repülőn mert kattintgattunk
össze vissza a fényképezővel :D
Megérkeztünk a
csomagunk a legvégén jött már nem tudtuk, hogy hol akadt el :P
Elvan már várt
minket, taxival jöttünk az egyetemre, amit nem engedett nekünk kifizetni.
Találkoztunk Tessel aki az itteni koordinátor, tudta a nevünket mikor mondtuk,
hogy Magyarországról jöttünk (ez jó pont :P) sokat nem beszéltünk az
udvariasságokon kívül és megmutatta a szobánkat. Semmi extra kettő polcos asztal,
kettő szekrény és egy emeletes ágy (kép hamarosan), alvásra tökéletes.
Elvan megmutatta
nekünk a postát, közben találkoztunk egyik barátjával Sami-val, elmentünk egy
étterembe ahol ettünk konya híres ételéből aminek a neve etliekmek. :) Egyébként nagyon finom volt, úgy ettük mint a palacsintát, szépen összetekerve. :)
A végén most Sami nem engedett minket fizetni pedig mi akartunk de nagyon erősködött.. hát jó, mondtuk, hogy next time…!
A végén most Sami nem engedett minket fizetni pedig mi akartunk de nagyon erősködött.. hát jó, mondtuk, hogy next time…!
![]() |
Judit, Elvan, én :) |
Miután végeztünk
elindultunk boltba vásárolni, közben benéztünk Sami nagybátyjához, aki
egy családi vállalkozású boltot vezet. Egyszerre oda is jött hozzánk, hogyha
bármiben tud segíteni, szóljunk neki, megadta a telefonszámát is és még egy
legközelebbi italra is hivatalosak vagyunk. :D
Ez gyorsan
lezajlott mentünk vásárolni, semmi extrát csak ami szükséges. :) Elkísértek
minket a koliig, hozva az 5 literes vízünket :D Szépen megköszöntünk mindent, ahogy illik. :)
Egyébként ez az
egyetemi terület hatalmas…van itt kórház is rengeteg épület ahol tanulnak,
posta, bevásárlóközpont, éttermek, stadion, uszoda, villamos hálózat… (képeket
majd csinálok)
Nem csak
egyetemisták vannak itt rengetegen bejönnek a városból ami minket zavar
egyenlőre, nem tudunk mit kezdeni hirtelen ennyi törökkel akik úgy közlekednek,
hogy az valami borzalom… :D Mindenesetre ezen kívül eddig minden rendben van :)
Hamarosan jelentkezünk :)
puszik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése