2012. november 8., csütörtök

Halloween party, Side :)



Előre közlöm, hogy ebben a bejegyzésben két Mateusz fog szerepelni. Ahhoz, hogy ne kelljen mindig magyarázkodni úgy fogom megkülönböztetni őket, hogy:
simán Mateusz lesz az akinek a barátnője Kornelia és Big Mateusz lesz a másik, aki azért big mert jó magas és mi is így különböztetjük meg..:D

Csütörtökön ismét Red Bull party következett ami Halloween party volt. :) Tudom 1 nappal később ünnepeltük de ez felelt meg a házigazdáknak. :) Már kezdtem sajnálni, hogy idén kimaradok a szokásos Halloween buliból de aztán mégis összejött. :)
Eredeti terv az volt, hogy fél 7-kor találkozunk és indulunk de 6-kor szólt Lukasz, hogy fél 8-kor megyünk. Közben megemlítette, hogy új tervük van. Leakarnak menni a tengerpartra hétvégére és, hogy szeretnénk e csatlakozni de mondtam, hogy ezen még gondolkodnunk kell…

Halloween party
A Red Bull-os fiúk kitettek magukért szépen feldíszítették a lakásnak egy szobáját, faragtak tököt is és pár jelmezzel is szolgáltak. A buli nagyon jól sikerült mindenki iszogatott és az energiaitalunk minden mennyiségben ismét ingyen volt. :D Mindenki jól érezte magát és még egy jót táncoltunk is. Egész este Lukasz és Big Mateusz mondta, hogy menjünk velük mindenképpen másnap. Még azt is megkérték, hogy tanítsam meg nekik, hogy „Gyere velünk Antalya!” :D Antalya-ba már túl nehéz volt nekik…:D
Judit megbeszélte, hogy reggel 7-kor kopogjanak és majd meglátjuk. Mind ketten nagyon akartunk menni de egész hétvégén házit kellett volna csinálnunk így gondolkodtunk…Jaa és a másik dilemma volt, hogy stoppal elmenjünk e 235 km-t. A lengyeleknek ebbe van tapasztalatuk már…:P Mi eddig nem csináltuk mivel ketten lányok azért nem próbáljuk ki…:D
 
 
 

Péntek
Lukasz 7:10-kor kopogott, hogy mit döntöttünk gyors 5 perc gondolkodás után rámondtuk az áment.
Összekészülődtünk negyed 9 körül meg indultunk is. Hatan mentünk: Kornelia, két Mateusz, Lukasz és mi. Első utunk a boltba vezetett, ahol kértek kartont a fiúk amire az úti célunkat felírtuk. :)
2 csoportba mentünk velünk Lukasz volt, akinek a lelkére kötöttük, hogy vigyáznia kell Ránk. :D

Elindultunk a főútnak mosolyogtunk és vártunk :D kb. 10 perc múlva nekünk szerencsénk volt megállt egy autó. Egy fiatal srác volt benne aki elvitt minket az antalyai útra egy benzinkútnál tett ki minket.
Ott ismét vártunk kb. 3 percet egy idősebb férfi vett fel minket aki sajnos nem akarta megérteni, hogy nem akarunk busszal vagy bármivel elmenni csak stoppal, mert az állomást mondta nekünk végig…:D Lukasz egyébként kicsit beszél törökül szóval nem volt gond de ez a férfi nagyon hadart…:D nem baj mentünk vele egy kicsit majd búcsút vettünk egymástól, azon a pihenőhelyen ahol mikor mentünk Alanyába megálltunk szóval tudtuk, hogy félúton vagyunk. SIDE tábla elő és vártunk hamarosan egy kamionos meg is állt aki Manavgatig ment ami nagyon tökéletes mert onnan Side már csak 10 km. A sofőr rendes volt félúton vett nekünk csokit is. :) Miután kirakott minket Manavgat szélén onnan busszal bementünk Manavgatba. Elindultunk a főút felé mikor belefutottunk egy új Mitsubishi autószalon megnyitó ünnepségébe. Jó turista módjára megálltunk és éltünk a lehetőséggel, hogy ingyen szendvicsfalatkákat, sütit együnk kólát és vízet kapjunk :D Miután tele voltunk szépen távoztunk. :D Vártuk a következő áldozatunkat akik hamarosan meg is álltak és elvittek Sidebe. :)
Lukasz, én
Végre megérkeztünk, bementünk a Tourinformba egy gyors szálláskeresésre. Találtunk a neten elég jó áron így elindultunk a hotelba. A hotel nem volt drága szezon végén de közben jött sms Kornéliától, hogy találtak még olcsóbbat. (Mivel külön jöttünk megbeszéltük, hogy aki előbb leér és talál olcsó szállást nyilván szól a másiknak).

A szállásunk kb. 10 percre volt a tengertől, kaptunk reggelit. Mi egy szobában voltunk Big Mateusszal és Lukasszal, Mateusz meg Korneliával. :)
A másik csapat elmondta, hogy ők nem voltak szerencsések többet vártak mint mi és az autó ami megállt nekik elvitte őket a buszpályaudvarra ott pedig nem tudtak ellenállni a busznak a sok várakozás után..:D nem is értettük, hogy juthattak le előbb mint mi..:D és említették, hogy láttak minket Manavgatba a buszról mikor ingyen eszegettünk….:D

Leraktuk a cuccainkat és útnak indultunk. Betértünk egy boltba mindenki vett magának kedvére való italocskát és lementünk a partra. Ilyenkor már sötét volt de mi élveztük.
Szóba jött, hogy kinek mi a neve és, hogy a másik országban, hogy hívják. A többiek lengyelek és mondták, hogy a Judit-Judita én pedig Baska vagyok náluk. Azóta engem csak Baskanak hívnak, ami egyébként tetszik…:D
Judit, Lukasz, Big Mateusz
Kornelia, Mateusz, én
Megbeszéltük azt is, hogy Ők mikor megszólal a mecset azt csak Tarzannak hívják (napi ötször halljuk a "dallamot") és mi ugye nem szeretjük és tényleg olyan mintha Tarzan üvöltene…:D Hallgassátok Ti is meg egy példát
https://www.youtube.com/watch?v=ZMD5TH2Xh8s

Sokáig nem voltunk itt mert éhesek voltunk. Gyors bekaptunk valamit, még csak 7 óra volt de olyan sötét, hogy azt hittük már 10 óra. Mivel még korán volt kiültünk a partközelbe és megittuk az italocskánkat. 
Hotel felé még a fiúk bementek és kitalálták, hogy igyunk Raki-t ami Törökország nem hivatalos itala és hasonlít a görög ouzóhoz. Sokáig nem kellett kérlelni senkit, hogy akkor közösen veszünk egyet. Hotelban még az udvaron nyomtunk egy ping pong és csocsó partyt. Mi lányok a ping pongba és a csocsóba is jobban teljesítettünk…:P Ezután az erkélyünkön megittuk az italunk felét, majd rajtam és Big Mateuszon kívül mindenki csobbant a jó hideg medencében..:P
Nyugovóra tértünk de éjjel arra keltünk, hogy halljuk 50 m-ről Tarzant és fázunk……

Szombat
Felkelés, reggeli és kirándulás volt a mai napra tervezve. Béreltünk egy autót mert jobban megérte mint busz vagy akár stop. Lukasz volt a sofőrünk, aki remekül vezetett a török vezetők közt pedig még csak Ő is 21 éves..:) Én ültem elől a maradék négy hátul. :)
 
 
 

Elsőként elmentünk Aspendosba – ősi görög-római város, „Leginkább a színházáról ismert, mely az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori színház a világon, 15 000 férőhellyel. A színházat ma is használják.”
Megmásztuk a színházat, Mateusz addig lent maradt és énekelt is egyet…:) Utána megnéztük a színház körüli területet is.
 

Ezután elmentünk Perga-ba – „ősi város, a valamikori Pamphylia régió központja, ma romváros Törökország délnyugati partvidékén, Antalya tartományban. Mai neve Perge, legkorábbi említései a hettiták korából származnak, ekkor Parha a neve.”
 

Végre elindultunk Antalyaba abba a reményben, hogy vár minket a tenger mert egész nap nagyon meleg volt…Persze ha olyan könnyű lenne megtalálni a strandot…:D leparkoltunk, elsőnek ettünk megindultunk a tenger felé csak éppenséggel ott nem lehetett fürödni hacsak bele nem ugrok a szikláról a vízbe, bár kétlem, hogy jól esett volna :) viszont láttuk, hogy merre van a strand. Jó sok időbe telt odatalálni annyira, hogy be is sötédedett…..:D Nekem a víz nagyon hideg volt a lábamnak így nem mentem be a vízbe, Kornéliával vártuk a többieket akik csak épp, hogy megmártóztak…Mikor kijöttek jól fáztak is és Big Mateusz mondja, hogy nincs törölközője…:D ejj mondom hát te őrült vagy majd jól megfázol így odanyújtottam neki az én törölközőmet…..
csapat: Big Mateusz, Mateusz, Kornelia, Lukasz, Judit, én :)
 
 
Még sétáltunk egy kicsit a sétányon, fényképezkedtünk itt-ott majd indultunk vissza Sidebe.

Autóval menni Törökországban nagyon érdekes és szórakoztató volt. :) Pár példa:
Mikor mellénk ért egy autó nyomta a zenét ezerrel erre Lukasz felhangosította a miénket és mondta, hogy ejj konkurencia…:D A körforgalom is baromi furcsa mert bemész de minden kijárat előtt lámpa van…:D én ezt nem értem normális esetben a körforgalomba nem kell lámpa…vagy ez vagy az…:D Mikor megakartunk állni kajálni és kanyarodunk a körforgalomba pirosat kaptunk és azt vettük észre, hogy elég rossz helyen vagyunk mert szembe álltunk a forgalommal….:D voltak vicces esetek, ha még ezt nem is tudom átadni így nekünk egy élmény marad…:D
Este visszaértünk mindenki fáradt volt és nyugovóra tértünk. :)

Vasárnap
Felkelés, reggeli aztán irány a part! Egész nap csak pihentünk, fürödtünk és napoztunk. :) Kicsit le is barnultunk. :) Judit, Lukasz, Big Mateusz és én makaóztunk pár kört amibe ismét csak mi magyarok voltunk jobbak….én agyonszívattam Big Mateuszt, de hát állandóan jó lapjaim voltak és nem tehettem róla, hogy Ő jött utánam…:D
Már egy ideje játszottunk mikor Mateusz már nagyon éhes volt, de mondtuk, hogy ezt a kört befejezzük és mehetünk. A baj csak az volt, hogy 20 perc elteltével sem fejeződött be, így Juditot gyors magyar csevej után hagytam nyerni…:D lengyelek is értették a szitut de mondták, hogy ez a csalás elmegy még….:D
Visszamentünk a hotelbe mindenki összekészülődött és elmentünk enni. Pizzát ettünk ami sajnos eléggé kicsi volt…majd sétálgattunk még Sideben, itt sok látnivaló volt pl. Apollón temploma. :)


Visszaérve a hotelben kaptam egy skype üzenetet keresztanyumtól, Katitól, hogy:
„Csak, hogy tudd. Gordi már 3 napja Bambi, Bambi, Bambi. Vagyis néha Barby, s mutatja a laptopot!”
Ohh az én kis Gordonkám aki februárban lesz 2 éves az én nevemet próbálja mondogatni. Erre olyan örömkönnyeim lettek….:) úgy megölelgetném….:) azóta már „beszéltünk” skypeon és én is hallottam, ahogy mondja és közben vigyorog :)

A hotelben egy újabb makaó csata volt utána meg egy másik kártyajáték amit szerintem ismertek de nem tudom a nevét…:) mindegy is.. közben németül néztük a Harry Pottert és megittuk a maradék italunkat…majd szépen lefeküdtünk.

Hétfő
Szokásos reggeli és indulás vissza Konyaba stoppal…:) ismét minket vettek fel elsőnek..elvittek Manavgatig autóval aztán onnan kis várakozás után ismét autóval elvittek a konyai útig. Hát szépen szalagkorlátokon és forgalmas utakon át elértünk a várakozási helyünkhöz….:D Itt sajnos többet vártunk kb. fél órát. Várakozás közben megállt egy autó amiből a másik csapat integetett ki….:D most nekik volt szerencséjük egészen Konyáig elhozták őket…nem baj mi várakoztunk mert csak  ember fért volna be hozzájuk…Egy kamionos állt meg nekünk ismét. Útközben megálltunk az útszélén vett nekünk frissen kicsavart gránátalma italt, banánt később teázni is meginvitált minket. :)
Végig nem tudott minket elhozni így újból kiszállás de egy kocsi hamar meg is állt, de Konya széléig tudtak csak vinni...Várakoztunk itt mikor megállt nekünk egy igencsak furcsa jármű….:D nem tudom mi ez inkább szemléltetem :D
Judittal mondtuk, hogy nem inkább várjunk de Lukasz mondta, hogy lányok gyerünk…:D oké…mentünk vele vagy  15 percet…:D közben reméltem senki ismerős nem lát minket….:D
Benzinkútnál kiszálltunk de fogalmunk se volt hol vagyunk…Egy újabb autóba ültünk ami tele volt bogarakkal…míg a pirosnál álltunk inkább ki is szálltunk, hogy innen gyalog megyünk….15 perc séta után ettünk mert Lukasz már nagyon éhes volt…utána pedig villamosra pattantunk 40 perc utazás és már az egyetem területén is voltunk…10 perc gyaloglás és végre a koliba…

Az út során magyar-lengyel-török nyelvlecke ment..:) megkértem Lukaszt mondjon el egy mesét lengyelül és hasonlók. :) Míg a kamiont vártuk csináltam pár videót is :) egyiken például én mondom lengyelül amit Lukasz mondott nekem...amit nem írok inkább le :)

Reggel 10-kor indultunk és ¾ 7 körül értünk vissza…hosszú út volt sajnos…közben Kornéliával találkoztam és mondták, hogy ők már 2-kor visszaértek…a mázlisták….

Az egész kirándulás nagyon jó, kalandos volt, nyomtuk a poénokat, imádtuk minden percét..jót szórakoztunk végre jobban megismertük a lengyeleket is. Közös nyelvünk az angol ugye, de közben mi magyarul ők lengyelül beszéltek és nagyon vicces volt egyes szitukat levágni, hogy miről van szó és mindig mondtuk nekik, hogy értjük ám..:D ők meg csak mondogatták, hogy tudunk lengyelül…:P közben pár azonos jelentésű magyar-lengyel szóra is szert tettünk.

Ezért a pillanatokért érdemes itt lenni. :)

Puszik!

2012. november 6., kedd

Izmir, Efes, Sirince, Pamukkale

Judit beszámolója

Szóval most jönnek az izgalmas részek:) Élménybeszámolók a kirándulásainkról:
Mivel akkor akartunk utazni, mikor itt nemzeti ünnep volt, ezért nagy nehezen találtunk üres buszt, amire felfértünk, így megvettük az összes buszjegyet: Konya-Izmir, Izmir-Denizli, Denizli-Konya….

Péntek éjjel fél 1-kor az út mellett vártuk a buszt több mint fél órán keresztül, már azt hittük itt hagytak minket, de nem :) Az utazás hosszú volt és fárasztó, mivel egy rakás gyerekkel utaztunk együtt…

Reggel 8 órakor értünk Izmirbe. Az első utunk a nevezetességek felfedezése volt. Indulásunk előtt mindenki elmondta, hogy Izmir mennyire szép, csodálatos…Első benyomás, hát nem szép. Még járkáltunk nevezetességről nevezetességre, láttunk sok szegény embert, kéregetős gyerekeket, és a város maga nagyon koszos….Ami meg ezután jött, hát…Nem találtuk a szállásunkat, minden sarkon kérdezősködtünk, már több órája mást nem csináltunk csak kerestük a hotelt. Végre találtunk egy emberkét, akit csak követnünk kellett és elvitt a hotelhez :) A hotel lényege, hogy olcsó volt és csak két éjszaka!!! Fürdeni is szerettünk volna, de mindenki elmondta, hogy a strand nagyon-nagyon messze van….sajnos :( 
Még első nap elmentünk a kikötőbe és hajókáztunk egyet de fele utunk ingyen volt... :P Ott találkoztunk egy emberkével, aki megtervezte nekünk a vasárnapot, mindent pontosan leírt, még azt is, hogy hányas buszra kell felszállnunk, hova menjünk először stb…

Másnap reggel korán keltünk és indultunk felfedezni a nevezetességeket: Efes: történelmi város, Mária szülőháza, utolsó állomás volt a híres bortermelő vidék Sirince, ahol 3 üveg borral jöttünk el fejenként :) és kóstoltunk vagy 8 félét.
Képzelhetitek egész nap csak utaztunk, sétáltunk, képeket csináltunk, nap végére hullák voltunk, de megérte. 

Este mikor mentünk visszafelé a buszon találkoztunk egy török lánnyal, vele és a barátjával elmentünk vacsorázni, tanultunk új török szavakat (Alkolű cok severim: túl sok alkoholt ittam), sétáltunk a kikötőbe és utána mentünk vissza a szállásra. Visszafelé úton (ami úgy 5-10 perc) hát kiket láttunk : prostikat…:) Le akartuk őket fényképezni, de a biztonságunkat fontosabbnak tartottuk…ugye értitek miért…

Hétfőn reggel szokás szerint korai kelés, búcsú a szállástól és irány Denizli. Denizliből minibusszal eljutottunk Pamukkalebe, ami tényleg csodálatosan szép hely, aki itt jár Törökországba feltétlen menjen el oda. Fürdőruhára vetkőztünk és irány a víz. Sok gyönyörű képet csináltunk, beszélgettünk japán turistákkal, találkoztunk magyarokkal is, az egész délután ott töltöttük…Viszont 5-6 körül ránk sötétedett és kezdetét vette a rémálom, na most, hogy jutunk innen le a városba, hogy elérjük a buszunkat vissza Konyaba? Csak köröztünk-köröztünk, sehol semmi busz, minibusz. Aztán az egyik boltban dolgozó nő 10 líráért levitt minket a városközpontba, ott feltett egy minibuszra és onnan már közel volt a buszpályaudvar. Éhesen, fáradtan megérkeztünk, volt egy óránk, ettünk, átöltöztünk és kerestük a jó buszt. Rengeteg ember volt, mivel nemzeti ünnep vége volt, így mindenki utazott vissza az egyetemekre. Szokás szerint mutogattuk a jegyünket és kérdezősködtünk. 

Az utazás éjjel ugyanolyan rossz volt, mint mikor Izmirbe mentünk, mögöttünk gyerekek ültek…sokszor megálltunk, még rám is szóltak, hogy halkítsam le a zenét, mert este van…A gyerek a Barbi haját szinte tépte amire már nagyon mérges volt…:D Kisebb gyerekek meg üvöltöttek állandóan….Hajnali 3 előtt előtt végre megérkeztünk Konyaba…

Első nap újból Konyaba, ami innentől csak Kenya. Indok: Tőlünk és a lengyelektől is mindenhol megkérdezték, hogy miért Konyaba mentetek, mikor ez a város a legunalmasabb, egy helyen lehet csak alkoholt kapni és ott is drága, és az 1 millió lakosú városba csak egyetlen egy diszkó van, ami drága…Szóval ugyanazt az utat végigjártuk ketten, amit a lengyelek, hasonló tapasztalatokkal gazdagodva tértünk mindnyájan haza :)

Első utunk minden kirándulás után a mosodába vezet, vajon miért, mindig minden ruhánk koszos és büdös, de ehhez már kezdünk hozzászokni. Egyre ügyesebbek vagyunk mosás téren, sprólolás végett összemosunk mindent és próbálunk beleférni egy mosógépbe :) 

Szerdán voltunk iskolába, nem volt semmi különös, angol nyelvtan óránk volt…Utána ettünk menüt a spanyol lányokkal együtt és pihentünk, és megcsináltunk másnapra a házi feladatainkat. Este elmentünk egy Red Bullos rendezvényre, de nem voltunk sokáig…Szépen ahogy szoktuk megittuk az ingyen Red Bullt és viszlát :)

Csütörtökön kissé betegen keltem, mert szerdán egész nap fájt a fejem, mivel kint volt 20 fok, bent meg ezerrel nyomatták a fűtést. Komolyan nem értem én ezt a népet, jó idő van, de fáznak, tenger mellett élnek, de nem szeretnek fürdeni a tengerbe, komolyan kész vagyok ettől..Na mindegy csütörtök délután elmentem 3 hónapos jegyet venni az uszodába, egyből ott is maradtam. Olyan boldog voltam, végre aktív testmozgás. Fitness Clubba kezdtem, futással és egyéb gépeket is kipróbáltam, utána szaunáztam, de bajba kerültem. Amikor voltam akkor mix time volt, vagyis fiúk lányok együtt használhatnak mindent idő, de ez a szaunára nem vonatkozik. Mivel senki nem beszélt angolul, így én szépen beültem a szaunába, 15 percre rá valaki nyitja az ajtót és elkezd beszélni csak törökül meg mutogat. Hát gondoltam jól van, úgyis csak 15 percig akartam itt maradni :) Visszaértem a koliba, megettem a rosszul sikerült krumplis tésztám, kibontottam egy üveg bort és elkezdtünk készülődni egy újabb Red Bullos partira: Halloween party :)

Itt pedig a képek most csak ömlesztve :)
Izmir


 
 

 




Szűz Mária háza
kívánságfal
 
 
 
 
magyarok Efesben